OBH-elnök: a Fővárosi Ítélőtábla ítélkezése megalapozott és időszerű volt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Ítélőtábla ítélkezése „megalapozott és időszerű” volt 2021-ben – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a táblabíróság elnökének múlt évi beszámolóját megelőzően szerdán, Budapesten.

Senyei György Barna emlékeztetett: az ítélőtáblák és a táblabíróságok évente tájékoztatják az OBH elnökét és a bírákat a bíróság működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről. Hozzátette, az öt ítélőtábla közül az ügyek felét a Fővárosi Ítélőtábla intézi, ezért létszámát tekintve is a legnagyobb: a táblabírák fele ott teljesít szolgálatot.

Közlése szerint a Fővárosi Ítélőtábla azért is kiemelkedik a táblabíróságok közül, mert az a felülbírálati fóruma a központi régió két nagy bíróságának, a Fővárosi Törvényszéknek és a Budapest Környéki Törvényszéknek, vagyis ott történik a legnagyobb hatású, közérdeklődésre leginkább számot tartó ügyek rendes jogorvoslata.

Az ügyforgalommal kapcsolatban azt mondta: a járványhelyzet miatt 2020-ban az ügyérkezések számának csökkenését lehetett tapasztalni az ország bíróságain, de ez a tendencia tavaly megfordult. A Fővárosi Ítélőtáblán viszont még nem állt vissza a pandémiát megelőző szintre az ügyérkezések száma, a 4,4 százalékos országos átlaghoz képest 1,5 százalékkal több ügy érkezett a táblabíróságra, mint 2020-ban.

A Fővárosi Ítélőtábla bírái több ügyet fejeztek be a múlt évben, mint ahány a táblabíróságra érkezett, így az ügyhátralékuk is csökkent – mutatott rá az OBH elnöke. Példaként említette, hogy 1999-ben 1312, 2000-ben 1066, míg 2021 végén 1058 ügy volt folyamatban a táblabíróságon. Méltatta a Fővárosi Ítélőtábla időszerűségi mutatóit is, múlt év végén mindössze 46 olyan peres ügy volt, amely hat hónapnál régebben volt folyamatban.

Senyei György Barna hangsúlyozta: a minőségi ítélkezéshez és a mindennapi munkavégzéshez szükséges tárgyi és informatikai feltételek biztosítása kiemelt központi igazgatási feladat, az ítélőtábla dolgozói kiváló munkakörülmények között dolgozhatnak a Fekete Sas utcai bérleményben. Hozzátette: a bírósági munkavégzésben a digitális megoldások alkalmazását a járványhelyzet felértékelte, különös hangsúlyt kapott ebben a távmeghallgatás, országosan 30 ilyen távmeghallgatási mobil végpontot létesítettek tavaly. Új mobil végpont került az ítélőtáblára is, ahol tavaly 115 távmeghallgatást tartottak.

Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke hangsúlyozta: a pandémia meghatározta az elmúlt évüket, a 2021. március 8-ától 2021. április 5-éig tartó „szigorított védekezés” ideje alatt főszabály szerint nem lehetett tárgyalást tartani, a tanácsülések elektronikus kommunikációval zajlottak.

Ismertette: tavaly 5888 ügy érkezett az ítélőtáblára, és 5894-et fejeztek be a bírák. Legnagyobb arányban a polgári kollégiumhoz érkeztek ügyek, az összes beérkezett ügy 63 százaléka. A büntető kollégiumhoz, amelyhez az ítélőtáblák közül egyedüliként katonai szakág is tartozik, az ügyek 28 százaléka érkezett, a legkisebb, két tanáccsal működő munkaügyi kollégiumra 8 százaléknyi ügy jutott. Összesen 2131 peres ügy érkezett a táblabíróságra, 2156-ot fejeztek be és 601 maradt folyamatban, ami 25-tel kevesebb, mint a 2020-as adat.

Az elnök megerősítette az OBH elnöke által mondottakat, miszerint alapvetően csökken a beérkező ügyek száma, de a büntető perek száma csaknem 40 százalékkal, a polgári peres ügyeké pedig 4,4 százalékkal nőtt. A büntetőügyek számának növekedését az elnök azzal magyarázta, hogy a pandémia miatt már 2020-ban is voltak korlátozások, és az ügyészségek és alsóbb fokú bíróságok a feltorlódott ügyek miatti lemaradásukat igyekeztek behozni és több jogorvoslati előterjesztést tettek.

A gazdasági ügyekben a visszaeső beadványszámot azzal indokolta, hogy hitelügyletekben moratóriumot vezettek be, így első fokon se terjeszthettek elő kereseti kérelmet a bíróságokon, ami a jogorvoslatokat is befolyásolta.

A kollégiumok közül egyedül a civil büntető ügyekben fejeztek be kevesebb eljárást, 340-et, mint ahány érkezett, 401. Ezt az elnök azzal magyarázta, hogy majdnem másfél hónapig nem tudtak a koronavírus miatt tárgyalásokat tartani.

Az ítélőtáblára 3757 nemperes ügy érkezett és 3738-at fejeztek be, 460 maradt folyamatban. Az időszerűségről szólva azt mondta: az ügyek 98,6 százalékát egy éven belül befejezték, amit kiemelkedően jónak nevezett. Hangsúlyozta: tavaly nem volt a táblabíróságon 2 éven túl befejezett ügy.

Szólt arról is, hogy jelentősen, 40-42 százalékban megnőtt a soron kívüli ügyek száma a polgári és a büntető ügyekben, ami nagyobb terhet ró a bírákra. Ezek közé sorolta a sajtóhelyreigazítási pereket, a közérdekű adat kiadásával kapcsolatos ügyeket, valamint bűncselekménnyel okozott kár és sérelemdíj iránt indított eljárásokat, a büntető szakágban pedig minden olyan ügyet, ahol a vádlott letartóztatásban van.

Az ítélkezés megalapozottságáról azt mondta: a táblabíróságról a Kúriára érkezett és a Kúrián befejezett ügyek 53 százalékát hatályában fenntartották, 11 százalékát hatályon kívül helyezték, 5 százalékát változtatták meg és 31 százalékát egyéb módon fejezték be. Ez az adat azt mutatja, hogy a rendkívüli jogorvoslatok 84 százaléka eredménytelennek bizonyult – mondta.

A gazdálkodásról elmondta: több mint 4 milliárd forintból gazdálkodtak, ennek mintegy fele illetményeket jelent, de szólt arról is, hogy a koronavírus miatt 2020 márciusától múlt év végéig 11 millió forintot költöttek védekezésre.

Ribai Csilla a tervek között említette, szeretnék elérni, hogy a táblabíróságon ne legyen egy éven túli ügy. Az idei legfontosabb feladatnak a közigazgatási kollégium felállítását nevezte, ami március 1-jére megtörtént, és fokozatosan töltik be a bírói és igazságügyi álláshelyeket.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.