Lengyel igazságszolgáltatási rendszer: a legfelsőbb bíróság és a független és pártatlan bíróság eszménye


A lengyel legfelsőbb bíróság rendkívüli felülvizsgálati és közjogi tanácsa bíráinak kinevezésével kapcsolatos valamennyi körülményre tekintettel e tanács ítélkező testülete nem minősül az uniós jog értelmében vett „bíróságnak”. Következésképpen a Bíróság nem vizsgálja érdemben az e bíróság által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket.

Lengyelországban azok a bírák, akik a nyugdíjkorhatár elérése után is el kívánják látni feladataikat, kötelesek a nemzeti igazságszolgáltatási tanács (a továbbiakban: KRS) felé nyilatkozatot tenni az erre irányuló szándékukról.

Valamely rendes bíróság egy bírája vitatja a KRS-nek a kérelme okafogyottságát megállapító határozatát. A KRS ugyanis azt állapította meg, hogy a nyilatkozatot a törvényben előírt határidő lejártát követően tették meg. Az e bíró fellebbezése tárgyában eljáró lengyel legfelsőbb bíróság rendkívüli felülvizsgálati és közjogi tanácsa (a továbbiakban: rendkívüli felülvizsgálati tanács) a Bírósághoz fordult, hogy felvilágosítást kérjen a bírák elmozdíthatatlanságának és függetlenségének az uniós jogban rögzített elveivel kapcsolatban.

Ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy – ellentétben azzal, ahogy azt az uniós jog megköveteli – az e tanács által előterjesztett kérdések nem a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság jogállásával rendelkező szervtől származnak. E kérdéseket tehát elfogadhatatlannak nyilvánítja.

E következtetés alátámasztása érdekében a Bíróság először is az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy olyan ítéletére1 hivatkozik, amely már kimondta a törvény által létrehozott jelleg és a rendkívüli felülvizsgálati tanács két ítélkező testülete függetlenségének hiányát. Ez az ítélet azon a megállapításon alapult, hogy ezen ítélkező testületek tagjainak kinevezésére a bírák kinevezési eljárására vonatkozó alapvető nemzeti szabályok nyilvánvaló megsértésével került sor.

A KRS összetételében 2017-ben bekövetkezett változás körülményei megkérdőjelezték a jogalkotó és a végrehajtó hatalomtól való függetlenségét, és ez érintette azon képességét, hogy független és pártatlan jelölteket javasoljon a legfelsőbb bíróság bírói álláshelyeire. Ráadásul az érintett bírákat a Lengyel Köztársaság elnöke a KRS határozata alapján nevezte ki, amelynek joghatásait a lengyel legfelsőbb közigazgatási bíróság a kinevezésük időpontjában e határozat jogszerűségének vizsgálatára várva felfüggesztette. Ezt követően a Bíróság azt is hangsúlyozza, hogy a lengyel legfelsőbb közigazgatási bíróság a fent említett határozatot végül megsemmisítette.
.
A Bíróság összeveti az Emberi Jogok Európai Bírósága és a lengyel legfelsőbb közigazgatási bíróság megállapításait és értékelését a lengyel legfelsőbb bíróság bírái kinevezésének feltételeire vonatkozó saját ítélkezési gyakorlatával Ebből azt a következtetést vonja le, hogy a jelen ügyben előterjesztett kérdéseket előterjesztő ítélkező testületet alkotó bírák kinevezését jellemző különböző elemek összekapcsolódása alkalmas arra, hogy jogos kétségeket keltsen a jogalanyokban e bírák függetlenségét és pártatlanságát illetően, és sértheti azt a bizalmat, amelyet az igazságszolgáltatásnak egy demokratikus társadalomban és jogállamban a jogalanyokban keltenie kell.

Következésképpen ez az ítélkező testület nem minősül a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróságnak.

Az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi a tagállami bíróságok számára, hogy az előttük folyamatban lévő jogvita keretében az uniós jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek a Bíróság elé. A Bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát. A nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet a Bíróság határozata alapján elbírálja. E határozat a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.

A kihirdetés napján az ítélet teljes szövege és adott esetben összefoglalása megtalálható a CURIA honlapon.

Forrás: https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2023-12/cp230206hu.pdf


Kapcsolódó cikkek

2024. november 21.

Egyre gyakoribb a terhelt és az ügyészség közötti egyezség

Folyamatosan nő a bűncselekmények száma Magyarországon. Komolyabb figyelmet fordít a vádhatóság a bűncselekményből eredő vagyoni hátrány visszaszerzésére. Gyakoribbá váltak az alkuk az ügyészség és a bűncselekmény elkövetői között. Többek között ezek a főbb megállapítások vonhatók le abból az éves összefoglalóból, amelyet a legfőbb ügyész pár hete nyújtott be a Parlamentnek. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője segít elemezni az adatokat.

2024. november 21.

Médiatanács: nem terjesztett LMBTQ-propagandát a TV2

Újabb rádiós médiaszolgáltatási lehetőség használatára kiírt pályázati eljárásban hirdetett nyertest a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa november 19-i ülésén, amelyen azt is megállapította, hogy a Sztárban sztár All stars egyes, nézők által kifogásolt epizódjai nem voltak jogsértőek. A testület tájékoztatást kapott arról is, hogy a Fővárosi Törvényszék elutasította a Magyar RTL Televízió Zrt. Médiatanáccsal szembeni keresetét egy eljárás felfüggesztése iránt induló eljárásban.

2024. november 20.

NEM OKÉ – Összefogás az iskolai zaklatás ellen

A NEM OKÉ kampány célja, hogy az iskolai bántalmazást át- és túlélők trauma- és gyógyulásbeszámolóinak segítségével reményt adjon a jelenleg érintetteknek. A WMN-hez érkezett történetekből, a ma már felnőtt érintettek írásaiból is jól látszik, hogy a gyerekkorban átélt traumák nem múlnak el nyomtalanul.