A rendes üzleti kockázat terjedelme elég széles ahhoz, hogy a feleknek már a szerződéskötési tárgyalásaik során is felelősen kell eljárniuk, akár saját maguk invesztálnak időt, pénzt, erőforrást az ügylet létrejöttébe, akár a szerződő partner teszi ugyanezt.
“A Kúria fél évszázados közössége és magam is fejet hajtunk” Dr. Erőss Pál előtt fogalmazott közleményében Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke.
Az otthoni, vagy épp a munkahelyen végzett tevékenység hatásai könnyen átléphetik az ingatlan határait, így beleütközve a környező ingatlanok használóinak személyes vagy vagyoni érdekeibe, ez pedig vitás helyzetekhez vezethet. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Magyarázat a szomszédjogokról című kiadvány átfogó képet ad a szomszédjogok jogintézményéről, a hatályos hazai szabályozás magyarázatán és a joggyakorlat bemutatásán túlmenően nemzetközi, sőt, jogtörténeti összehasonlítással is igyekszik közelebb vinni az olvasót az ingatlanhasználatból eredő mindennapi helyzetekre vonatkozó jogi álláspontok és azok elméleti-gyakorlati összefüggéseinek megértéséhez. Az alábbiakban a műnek a jogos önhatalommal foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet. A magyarázat szerzője dr. Serák István.
A Wolters Kluwer gondozásában harmadik kiadásban, ugyanakkor nagykommentárként jelentek meg az év elején a Polgári Törvénykönyv magyarázatai. Szerkesztői – csakúgy, mint a 2014-es első és a 2018-as második kiadásban – Vékás Lajos és Gárdos Péter. Szerzői is ugyanazok a neves jogászok: egyetemi tanárok, bírák és ügyvédek, akik már magának a kódexnek a megalkotásában is jelentős feladatot vállaltak. Az új kiadás teljeskörűen feldolgozza a felsőbírósági gyakorlatot is, amely több területen csak az elmúlt néhány évben bontakozott ki. Alábbi cikkünkben a más személy által okozott kárért való felelősség kérdésével kapcsolatos áttekintést olvashatják el a nagykommentár vonatkozó részéből.
A szerző az alábbi cikkében azt a helyzetet járja körül, amikor a munkaviszony-megszüntetés módja nem egyértelmű.
A belorusz legfelsőbb bíróság elutasította az ellenzési elnökjelöltek azon indítványát, hogy büntetőeljárásban vizsgálják a Központi Választási Bizottság választásokkal kapcsolatos felelősségét.
Az USA Legfelsőbb Bírósága 17 év után újra engedélyezte a kivégzések végrehajtását a szövetségi büntetés-végrehajtásban.
A rendőr kölcsönkért a hitelező pedig egy rendszámot kért cserébe a rendőrségi nyilvántartásból. Amikor a rendőr rákeresett a kért rendszámra az FBI lecsapott.
A bíróság úgy foglalt állást, hogy „mivel a társaság összes munkavállalójának évről-évre adtak ajándékcsomagot”, így az éves ajándék „a munkaszerződés olyan feltételévé vált, amelyet nem lehet pusztán a társaság nagylelkűségének tekinteni”, így azt a munkáltató egyoldalú döntésével nem is szüntethette meg.
Az EUB bizonyos döntéseit beépítik a brit jogrendszerbe a Brexit után, de nemcsak a legfelsőbb bíróságnak, hanem atz alsóbb szintű bíróságoknak is lehetősége lesz figyelmen kívül hagyni az eu-s jogot.
