Szervezett bűnözés és a jog 5. – A bűnszervezetben történő elkövetéssel kapcsolatos dogmatikai kérdések és bírósági gyakorlat

Cikksorozatunk a Szervezett bűnözés és a jog című Wolters Kluwer-kiadvány egyes fejezetein keresztül járja körbe a témakör teljes spektrumát. Az ötödik rész a bűnszervezetben történő elkövetéssel és a bűnszervezetben részvétellel kapcsolatos dogmatikai kérdéseket és a bírósági gyakorlatot mutatja be.

Ha érdekli a szervezett bűnözés, és szeretné megérteni a működését, a mozgatórugóit és a struktúráját, ha megismerné a szervezett bűnözés elleni küzdelem – így a fogalommeghatározás, a jelenségre adott állami válaszok, a felszámolásra irányuló stratégiák – alapjait, vagy ha tanulmányozná a szervezett bűnözés elleni küzdelem anyagi, illetve eljárásjogi eszköztárát, és foglalkoztatja, hogyan épül fel a szervezett bűnözés felszámolására irányuló hazai szervezetrendszer, esetleg elmélyülne a bűnszervezetben történő elkövetéssel és a bűnszervezetben részvétellel kapcsolatos dogmatikai kérdésekben, illetve bírósági gyakorlatban, és megismerné a hazai szervezett bűnözés kiemelt jogeseteit, akkor ajánljuk figyelmébe dr. Nagycenki Tamás művét, a Wolters Kluwer Hungary Kft. gondozásában megjelenő, a Szervezett bűnözés és a jog című kötetet, amelyben mindezekről részletesen olvashat. 

Az alábbiakban a műnek A bűnszervezetben történő elkövetéssel és a bűnszervezetben részvétellel kapcsolatos dogmatikai kérdések, illetve bírósági gyakorlat című fejezetéből olvashatnak egy részletet. A sorozat első részét itt, a másodikat  itt, a harmadikat itt, a negyediket pedig itt olvashatják el.

Bevezetés

A fejezetben részletesen foglalkozom a bűnszervezetben történő elkövetéssel kapcsolatos dogmatikával, bírósági gyakorlattal, kitérek a büntetéskiszabási gyakorlatra, az elkövetői alakzatokra, a bűnszervezetben történő elkövetést alátámasztó bizonyítékokra, illetve a szervezett bűnözéssel fémjelzett kiemelt jogesetekre.

A bűnszervezetben történő elkövetés megállapításával kapcsolatos hazai jogirodalom meglehetősen szűk, Gellér Balázs, Bárányos Bernadett, illetve Ambrus István írt tanulmányt a témakörben; továbbá az Országos Kriminológiai Intézet folytatott 2018-ban kutatást a bűnszervezetben történő elkövetéshez kapcsolódó anyagi jogi következmények gyakorlatban történő érvényesülésével kapcsolatban.

Gellér Balázs és Bárányos Bernadett álláspontja szerint a bűnszervezeti elkövetés vonatkozásában rendkívüli expanzió tapasztalható a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria határozataiban; „[l]assan minden három személyből álló, komolyabb szervezettséget fel sem mutató csoport akár bagatell cselekménye is bűnszervezetben elkövetettnek minősülhet”.^[1] A kutatás során közel 300 bírósági határozat elemzése alapján kialakult álláspontom szerint a fentiek nem helytállóak, az említett bűncselekmény esetén a bíróságok – amennyiben az adott bűncselekmény minősített esetei között szerepel a bűnszövetség – a bűnszövetségben, és nem a bűnszervezetben történő elkövetést állapítják meg.

Az OKRI bűnszervezetben történő elkövetéssel kapcsolatos kutatási jelentése egyenesen úgy fogalmaz, hogy „a nehezen bizonyítható, szubjektív ismérveken alapuló bűnszervezeti tagság vagy az ennek érdekében folytatott tevékenység esetén a bíróságok természetes módon ódzkodnak a bűnszervezet megállapításától”.^[2] Az említett, bűnszervezetben történő elkövetés megállapításával kapcsolatos ódzkodás az alanyi és tárgyi oldalt is érintő problémában – ahogy a jelentés fogalmaz: dogmatikai idegenségben –, illetve a bűnszervezet fogalmi elemeinek szubjektivitásában gyökeredzik: „[a] szabályozás egészében nehezítő tényezőnek számít az a probléma, hogy a bűnszervezet olyan jellegű büntetés kiszabási körülményként jelenik meg, mint amely a visszaesők, többszörös visszaesők vonatkozásában van jelen a Btk.-ban. A többszörös visszaesés kérdésének a szabályozása a tekintetben egyszerű, hogy az alanyi oldalnak egy könnyen eldönthető aspektusa. A bűnszervezet kérdése azonban kizárólagosan nem kötődik sem az alanyi, sem a tárgyi oldalhoz. A bűnszervezet egy létező, ámde legálisan nem – vagy csak ritkán – működő szervezetnek a szervezeti minőségéhez, a szervezettségben rejlő veszélyhez kötődő büntetéskiszabási körülmény. Mindezeken felül a bűnszervezet fogalmi ismérvei inkább tekinthetők szubjektívnek, mint egzakt módon meghatározhatónak. A bíróság ódzkodása a bűnszervezet kimondásától részben ennek a bizonytalanságnak, és a dogmatikai idegenségnek is betudható.”^[3]

Gellér Balázs és Bárányos Bernadett megjegyezte, amikor a Legfelsőbb Bíróság úgy foglalt állást, hogy egyetlen előkészületi jellegű cselekmény is megalapozhatja a bűnszervezetben elkövetés megállapítását, eloldotta a törvényi bűnszervezet fogalmat a nemzetközi kötelezettségektől, továbbá a bűncselekmények számát, stádiumát tekintve kiterjesztette a bűnszervezet alkalmazási körét.^[4] A szerzők – a vonatkozó miniszteri indokolásra hivatkozva (mely szerint átfogja a bűnszervezeten belül a szervező, irányító, közreműködő és segítő szerepeket) – kifejtették, hogy a törvényalkotói akaraton túlmutat azon gyakorlat, miszerint a bűnszervezetben elkövetés megállapítható azzal szemben is, aki – eseti jelleggel – akár egyetlen cselekményt tettesként vagy részesként követ el.

Álláspontom szerint hangsúlyozni szükséges, hogy a törvényi indokolásban szereplő fogalmak – szervező, irányító, közreműködő és segítő szerepek – nem büntetőjogi fogalmak. Kérdésként merülhet fel, hogy dogmatikailag a szervező, irányító, közreműködő, illetve segítő szerepek miként minősülnek. A bűnszervezetben történő elkövetéssel kapcsolatos egyes jogeseteknél megvizsgáltam az elkövetői alakzatokat. Dogmatikailag a bűnszervezet irányítója, illetve a bűncselekmények szervezője felbujtónak, a közreműködők, illetve a segítők bűnsegédnek minősülnek. A vizsgált jogesetek ismeretében szinte kizárt, hogy a bűnszervezet irányítója tevőlegesen ne vegyen részt a bűncselekmények tettesként történő elkövetésében. Valamennyi elkövetői alakzat, illetve stádium esetében megállapítható a bűnszervezetben történő elkövetés.

Az OKRI bűnszervezetben történő elkövetéssel kapcsolatos kutatási jelentése szerint „[a] legfőbb problémát az okozza, hogy a bűnszervezet sem a hagyományos alanyi oldalhoz, sem a tárgyi oldalhoz nem köthető szorosan. Mindkét szabályozási forma – a konspiráció és vertikális típusú felelősség-bővítés – is kilóg a hagyományos, kontinentális szabályozásból, minthogy a felelősségi szabályokat több ponton áttöri.”^[5]

Gellér és Bárányos szerint a bűnszervezet fogalom célra vonatkozó elemének – a csoport célja öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése – nyelvtani értelmével ellentétes a Kúria olyan gyakorlata, amely alapján egy előkészületi jellegű vagy egy folytatólagosan elkövetett bűncselekmény esetén is megállapítható a bűnszervezetben történő elkövetés. Nem értenek egyet azzal a bírói gyakorlattal, mely szerint a folytatólagosan elkövetett bűncselekmények vonatkozásában is megállapítják a bűnszervezetben történő elkövetést; szerintük ez ellentétes a bűnszervezet és a folytatólagosság törvényi fogalmaival, ugyanis a folytatólagosan elkövetett cselekmények nem bűncselekmények; a szerzők szerint pedig a jogértelmezés kiindulópontja a nyelvtani értelmezés.^[6]

Álláspontom szerint azonban helyes azon ítélkezési gyakorlat, amely alapján egyes törvényi vagy természetes egység szerinti bűncselekmények esetében is megállapítható a bűnszervezetben történő elkövetés. Amennyiben szigorúan vennénk a bűnszervezet törvényi fogalmának bűncselekményekre vonatkozó elemét, kizárt lenne a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények (például kábítószerrel visszaélés,^[7] kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása), illetve az embercsempészés esetében.

A kötet szerzője dr. Nagycenki Tamás. Címlapképünkön akcióban a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Felderítő Főosztályának Bűnszervezetek Elleni Osztálya (forrás: police.hu).

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.

Lábjegyzetek:

^[1] Gellér Balázs–Bárányos Bernadett: Meddig tágítható a bűnszervezet-fogalom? Büntetőjogi és alkotmányos aggályok a bűnszervezet-fogalom bírósági értelmezésével kapcsolatban. Magyar Jog, 2019/7–8. 468.

^[2] Bolyky Orsolya–Sárik Eszter: A szándékos bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetéséhez kapcsolódó anyagi jogi következmények érvényesülése a gyakorlatban – Kutatási jelentés. Budapest, Országos Kriminológiai Intézet, 2018. 61. (OKRI bűnszervezetben történő elkövetéssel kapcsolatos kutatási jelentése)

^[3] Bolyky Orsolya–Sárik Eszter: A szándékos bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetéséhez kapcsolódó anyagi jogi következmények érvényesülése a gyakorlatban – Kutatási jelentés. Budapest, Országos Kriminológiai Intézet, 2018. 48–49.

^[4] Gellér Balázs–Bárányos Bernadett: Meddig tágítható a bűnszervezet-fogalom? Büntetőjogi és alkotmányos aggályok a bűnszervezet-fogalom bírósági értelmezésével kapcsolatban. Magyar Jog, 2019/7–8. 471.

^[5] Bolyky Orsolya–Sárik Eszter: A szándékos bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetéséhez kapcsolódó anyagi jogi következmények érvényesülése a gyakorlatban – Kutatási jelentés. Budapest, Országos Kriminológiai Intézet, 2018. 60–61.

^[6] Gellér Balázs–Bárányos Bernadett: Meddig tágítható a bűnszervezet-fogalom? Büntetőjogi és alkotmányos aggályok a bűnszervezet-fogalom bírósági értelmezésével kapcsolatban. Magyar Jog, 2019/7–8. 471–473.

^[7] 1978-as Btk.

---