Szervezett bűnözés és a jog 4. – A szervezett bűnözés elleni fellépés szervezeti keretei

Cikksorozatunk a Szervezett bűnözés és a jog című Wolters Kluwer-kiadvány egyes fejezetein keresztül járja körbe a témakör teljes spektrumát. A negyedik rész rész a szervezett bűnözés elleni küzdelem szervezeti kereteit mutatja be.

Ha érdekli a szervezett bűnözés, és szeretné megérteni a működését, a mozgatórugóit és a struktúráját, ha megismerné a szervezett bűnözés elleni küzdelem – így a fogalommeghatározás, a jelenségre adott állami válaszok, a felszámolásra irányuló stratégiák – alapjait, vagy ha tanulmányozná a szervezett bűnözés elleni küzdelem anyagi, illetve eljárásjogi eszköztárát, és foglalkoztatja, hogyan épül fel a szervezett bűnözés felszámolására irányuló hazai szervezetrendszer, esetleg elmélyülne a bűnszervezetben történő elkövetéssel és a bűnszervezetben részvétellel kapcsolatos dogmatikai kérdésekben, illetve bírósági gyakorlatban, és megismerné a hazai szervezett bűnözés kiemelt jogeseteit, akkor ajánljuk figyelmébe dr. Nagycenki Tamás művét, a Wolters Kluwer Hungary Kft. gondozásában megjelenő, a Szervezett bűnözés és a jog című kötetet, amelyben mindezekről részletesen olvashat. 

Az alábbiakban a műnek A szervezett bűnözés elleni fellépés szervezeti keretei című fejezetéből olvashatnak egy részletet. A sorozat első részét itt, a másodikat  itt, a harmadikat pedig itt olvashatják el.

 Nemzeti Információs Központ

Az alfejezet gerincét a Központokkal a szervezett bűnözés ellen című tanulmányomnak^[1] – amelyben bemutattam a szervezett bűnözéssel foglalkozó központ evolúcióját és tevékenységét; kitértem a létrehozásához, működéséhez kapcsolódó aggályokra – a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) működésére vonatkozó része képezi, amelyet a hatályos jogszabályokra figyelemmel aktualizáltam.

A terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LXIX. törvény (TIBEK-törvény) nemzetbiztonsági szolgálatként hozta létre a TIBEK-et. A szervezett bűnözés elleni harcban koordinációs feladatokat ellátó új központ SZEBEK-alapokra épült, a törvény általános indokolása utal a SZEBEK létrehozásának okaira, körülményeire, illetve feladataira.

A TIBEK vizsgálta hazánk biztonsági és bűnügyi helyzetét, tájékoztatta a kormányzatot a stratégiai döntések meghozatala előtt, elemzett, értékelt és utasadat-információs egységként működött. A három csoportba sorolható feladatok – általános és szakirányú feladatok a kormányzati tájékoztató tevékenység során, elemző-értékelő területhez kapcsolódó főbb feladatok^[2] – szinte megegyeztek a SZEBEK feladataival, a különbséget a törvény indokolása szerint a feladatok végrehajtására rendelt adatkezelési apparátus minősége jelentette.^[3] 2022. május 25-ei hatállyal a TIBEK általános jogutódja a nemzetbiztonsági szolgálatként működő Nemzeti Információs Központ lett.^[4] A továbbiakban a NIK szervezett bűnözéssel is összefüggő feladatait ismertetem.

A biztonsági, bűnügyi helyzet vizsgálata körében^[5] a központ elemzi Magyarország nemzetbiztonsági, bűnügyi és terrorfenyegetettségi helyzetét; értékeli az egyes együttműködő szervek által átadott adatokat; figyelemmel kíséri Magyarország biztonsági, nemzetbiztonsági, bűnügyi és terrorhelyzetére vonatkozó információkat, illetve a tendenciákat, az új jelenségekről elemzéseket, tanulmányokat készít; a közvetlen fenyegetettség, illetve a fokozott kockázatot jelentő biztonsági kérdésekben koordinál az érintett szervek bevonásával.

A központ a kormányzati tájékoztatás körében, azaz a hírigény-teljesítéssel kapcsolatos feladatok ellátása során támogatást nyújt a nemzetbiztonsági, bűnügyi, terrorfenyegetettségi kérdésekre vonatkozó stratégiai döntések meghozatalához,^[6] ennek keretében javaslatot tesz a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterek részére az időszerű feladatok meghatározására, kormányzati tájékoztató és döntéstámogató, valamint biztonságpolitikai és bűnügyi stratégiai elemző tevékenységet folytat, statisztikai adatok szolgáltatásával segítséget nyújt a biztonsági és bűnügyi kérdésekkel kapcsolatos kormányzati döntések meghozatalához stb.

A NIK a támogató, koordinációs elemző-értékelő feladatkörében^[7] elemzi, koordinálja az együttműködő szervek rendelkezésére álló információkat; adatbázisokat kezel elemzési és támogatási célból; nyílt információgyűjtést és -feldolgozást végző szolgáltató és támogató szervet működtet; elemző-értékelő és koordinációs feladatokat végez országos jelentőségű, több szervet érintő ügyekben; tájékoztató jelentéseket, háttér- és kockázatelemzéseket készít az együttműködő szervek részére nemzetbiztonsági, terrorfenyegetettségi, bűnügyi helyzetre, konkrét kockázatokra, bűncselekményekre vonatkozóan; feltárja az együttműködő szervek által folytatott párhuzamos adatkezeléseket (például ugyanazon bűncselekmény, személy vonatkozásában folytatnak titkos információgyűjtést), majd erről tájékoztatja a szerveket; figyelemmel kíséri a bűnszervezetek és a terrorszervezetek, valamint a szervezett bűnözői, illetve terrorista csoportok tevékenységét, kapcsolatait; elemzi a bűnös vagyont, illetve az eredetének leplezését szolgáló vállalkozásokat stb.

A központ utasadat-információs egységként elősegíti a terrorista és súlyos bűncselekménynek minősülő bűncselekmények megelőzését, felderítését, nyomozását és üldözését.^[8] Kizárólag a fenti célok érdekében lehet utasadatot beszerezni, illetve kezelni. A NIK utasadatokkal kapcsolatos feladatai három részre oszthatóak:^[9]

1. nyilvántartást vezet az utasadatokról;
2. összeveti a beszerzett adatokat az elemző-értékelő tevékenység céljából kezelt adatokkal;
3. kockázatelemzést végez a fentiekben meghatározott bűncselekményekre, törekvésekre, tevékenységekre vonatkozó információk gyűjtése érdekében.

Az utasadatokból rekonstruálható a terrorista, illetve szervezett bűnözői csoportok tagjainak mozgása.

Amennyiben a központ az említett feladatainak végzése során a terrorista és súlyos bűncselekménynek minősülő bűncselekményekre vonatkozó információt tár fel, feljelentést tesz, előkészítő eljárást kezdeményezhet, illetve javaslatot tehet titkos információgyűjtés lefolytatására.^[10]

A központ az együttműködő szervekkel^[11] főszabály szerint elektronikus úton tartja a kapcsolatot.

A fentiek alapján megállapítható, hogy az öt nemzetbiztonsági szolgálat közül a szervezett bűnözés elleni küzdelemben az NBSZ-nek, illetve a NIK-nek van nagyobb szerepe, amíg az AH, KNBSZ, IH szervezett bűnözésre vonatkozó információkat gyűjt, addig az NBSZ támogatást, szolgáltatást nyújt a szervezett bűnözői csoportok felszámolásával foglalkozó szervek részére; a NIK pedig szintetizálja a rendelkezésre álló információkat, stratégiai szinten támogatja a szervezett bűnözés elleni fellépést.

A kötet szerzője dr. Nagycenki Tamás. Címlapképünkön a  Nemzeti Információs Központ logója látható (forrás: www.nik.gov.hu).

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.

Lábjegyzetek:

^[1] Nagycenki Tamás: Központokkal a szervezett bűnözés ellen. Belügyi Szemle, 2018/9. 82–106.

^[2] Bálint László: A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ. In: Resperger István (szerk.): Nemzetbiztonsági alapismeretek. Budapest, Dialóg Campus, 2018. 135.

^[3] TIBEK-törvény indokolása, Részletes indokolás – A 16. §-hoz

^[4] Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény 26. §, 43. §

^[5] Nbtv. 8/A. § (1) bekezdés

^[6] Nbtv. 8/A. § (2) bekezdés

^[7] Nbtv. 8/A. § (3) bekezdés

^[8] Nbtv. 52/H. § (2) bekezdés

^[9] Nbtv. 52/H. § (4) bekezdés

^[10] Nbtv. 52/H. § (7) bekezdés

^[11] Nbtv. 30/A. § Az együttműködő szervek a következők: a) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv; b) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv; c) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv; d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal; e) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok; f) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat; g) az idegenrendészeti hatóság; h) a menekültügyi hatóság; i) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv; j) a büntetés-végrehajtás központi szerve; k) a bűnügyi nyilvántartó szerv; l) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve; m) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv

---