Lengyel igazságszolgáltatási rendszer: a legfelsőbb bíróság és a független és pártatlan bíróság eszménye


A lengyel legfelsőbb bíróság rendkívüli felülvizsgálati és közjogi tanácsa bíráinak kinevezésével kapcsolatos valamennyi körülményre tekintettel e tanács ítélkező testülete nem minősül az uniós jog értelmében vett „bíróságnak”. Következésképpen a Bíróság nem vizsgálja érdemben az e bíróság által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket.

Lengyelországban azok a bírák, akik a nyugdíjkorhatár elérése után is el kívánják látni feladataikat, kötelesek a nemzeti igazságszolgáltatási tanács (a továbbiakban: KRS) felé nyilatkozatot tenni az erre irányuló szándékukról.

Valamely rendes bíróság egy bírája vitatja a KRS-nek a kérelme okafogyottságát megállapító határozatát. A KRS ugyanis azt állapította meg, hogy a nyilatkozatot a törvényben előírt határidő lejártát követően tették meg. Az e bíró fellebbezése tárgyában eljáró lengyel legfelsőbb bíróság rendkívüli felülvizsgálati és közjogi tanácsa (a továbbiakban: rendkívüli felülvizsgálati tanács) a Bírósághoz fordult, hogy felvilágosítást kérjen a bírák elmozdíthatatlanságának és függetlenségének az uniós jogban rögzített elveivel kapcsolatban.

Ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy – ellentétben azzal, ahogy azt az uniós jog megköveteli – az e tanács által előterjesztett kérdések nem a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság jogállásával rendelkező szervtől származnak. E kérdéseket tehát elfogadhatatlannak nyilvánítja.

E következtetés alátámasztása érdekében a Bíróság először is az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy olyan ítéletére1 hivatkozik, amely már kimondta a törvény által létrehozott jelleg és a rendkívüli felülvizsgálati tanács két ítélkező testülete függetlenségének hiányát. Ez az ítélet azon a megállapításon alapult, hogy ezen ítélkező testületek tagjainak kinevezésére a bírák kinevezési eljárására vonatkozó alapvető nemzeti szabályok nyilvánvaló megsértésével került sor.

A KRS összetételében 2017-ben bekövetkezett változás körülményei megkérdőjelezték a jogalkotó és a végrehajtó hatalomtól való függetlenségét, és ez érintette azon képességét, hogy független és pártatlan jelölteket javasoljon a legfelsőbb bíróság bírói álláshelyeire. Ráadásul az érintett bírákat a Lengyel Köztársaság elnöke a KRS határozata alapján nevezte ki, amelynek joghatásait a lengyel legfelsőbb közigazgatási bíróság a kinevezésük időpontjában e határozat jogszerűségének vizsgálatára várva felfüggesztette. Ezt követően a Bíróság azt is hangsúlyozza, hogy a lengyel legfelsőbb közigazgatási bíróság a fent említett határozatot végül megsemmisítette.
.
A Bíróság összeveti az Emberi Jogok Európai Bírósága és a lengyel legfelsőbb közigazgatási bíróság megállapításait és értékelését a lengyel legfelsőbb bíróság bírái kinevezésének feltételeire vonatkozó saját ítélkezési gyakorlatával Ebből azt a következtetést vonja le, hogy a jelen ügyben előterjesztett kérdéseket előterjesztő ítélkező testületet alkotó bírák kinevezését jellemző különböző elemek összekapcsolódása alkalmas arra, hogy jogos kétségeket keltsen a jogalanyokban e bírák függetlenségét és pártatlanságát illetően, és sértheti azt a bizalmat, amelyet az igazságszolgáltatásnak egy demokratikus társadalomban és jogállamban a jogalanyokban keltenie kell.

Következésképpen ez az ítélkező testület nem minősül a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróságnak.

Az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi a tagállami bíróságok számára, hogy az előttük folyamatban lévő jogvita keretében az uniós jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek a Bíróság elé. A Bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát. A nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet a Bíróság határozata alapján elbírálja. E határozat a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.

A kihirdetés napján az ítélet teljes szövege és adott esetben összefoglalása megtalálható a CURIA honlapon.

Forrás: https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2023-12/cp230206hu.pdf


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

Kötelező lesz az elektronikus aláírás

Nagyot fejlődött az elektronikus dokumentumkezelés és az ügyintézés, de egy kritikus ponton általában megbicsaklik a folyamat – ez pedig a hitelesítés. Legyen szó magánszemélyek hivatali vagy szolgáltatói ügyintézéséről, esetleg két vállalkozás közötti üzleti szerződésről, a legtöbb esetben a teljesen digitalizált folyamat egy pontján belép az analóg világ: amikor a dokumentumokat kézzel írják alá az érintett felek. Hamarosan azonban komoly változás várható – számol be az ITBusiness.hu.

2024. május 21.

Már a magyarok fele támogatja a házassági egyenlőséget

Tovább javult az LMBTQI közösség általános elfogadása a magyar társadalomban, mutatja a Háttér Társaság megbízásából a Medián által készített reprezentatív új közvélemény-kutatás. Már a magyarok több, mint felének van LMBT ismerőse, és 71%-uk elfogadó lenne, ha előbújna a gyermekük.

2024. május 21.

Hazánkban is megkerülhetetlen lesz a mesterséges intelligencia

Magyarországon is versenyhátrányba kerülnek azok a munkavállalók, akik nem képesek alkalmazni a mesterséges intelligenciát (MI), és azon médiavállalatok, amelyek nem integrálják az új technológiákat a munkafolyamataikba – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányában, hozzátéve: a magyarok inkább pozitívan gondolnak az MI-megoldásokra.