Letartóztatták a szekszárdi kislány megölésével gyanúsított férfit


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Letartóztatásba helyezte a Szekszárdi Járásbíróság nyomozási bírája hétfőn egy hónapra azt a 19 éves férfit, aki a gyanú szerint pénteken megölte unokatestvérét, egy hatéves kislányt Szekszárdon.

Kovács Ildikó, a járásbíróság szóvivője Szekszárdon, sajtótájékoztatón közölte: a letartóztatás indoka a többi között az eljárás sikere meghiúsításának és a tanúk befolyásolásának veszélye. A bíró azt is elrendelte, hogy a gyanúsítottat később egy hónapra át kell szállítani az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe.

A letartóztatást elrendelő végzés nem jogerős, a férfi védője fellebbezett.

Az áldozat holttestét péntek este nem sokkal hét óra előtt találták meg a rendőrök a szekszárdi Séd patak medrében, miután a gyermek édesanyja bejelentette a kislány eltűnését.

Kiss Yvette, a Tolna Megyei Főügyészség szóvivője elmondta: a gyanúsítottat, aki a kislány unokabátyja, szombat reggel vették őrizetbe.

Az áldozat és a gyanúsított édesapja testvérek; a két család március 2. óta lakik egy közös udvarral rendelkező, Patak utcai házban. A gyanúsított családja szívességből járult hozzá a kislány családjának lakáshasználatához – tette hozzá.

[box title=”Kommentár a büntetőeljárási törvényhez” style=”soft” box_color=”#007ac3″ radius=”0″]

A büntetőjogi reform záró akkordjaként megalkotott új büntetőeljárási törvényt az Országgyűlés 2017. június 13-án fogadta el, s a köztársasági elnök 2017. évi XC. törvényként (a továbbiakban: Be.) hirdette ki. A Be. 2018. július 1-jén lépett hatályba. A Be. kommentárt az teszi egyedülállóvá, hogy a szerzői olyan kiváló büntetőjogászok, akik a törvény megalkotásában az igazságügyi miniszter által felkért szakértőként, a Szakértői Testület tagjaként, kodifikátorként vagy valamely jogi hivatásrend képviselőjeként aktív és közvetlen módon vettek részt.

További információ és rendelés >>[/box]

A szóvivő közölte: a férfi egyelőre nem tisztázott indokkal elhívta magával a kislányt, és az utca mögött folyó patak mentén lévő töltésen haladt vele. Ezután egy nagyobb tárggyal bántalmazta, legalább hat ütést mért a kislány fejére. Amikor értesült a holttest megtalálásáról, a gyanúsított öngyilkosságot kísérelt meg.

Kiss Yvette kérdésre válaszolva elmondta: a bűncselekmény részleteiről a nyomozás jelenlegi szakaszában és kegyeleti okból nem adnak tájékoztatást, az indítékot vizsgálják.

Hozzátette: a gyanúsítottnak pszichés állapota miatt a bíróság 2017 őszén elrendelte a cselekvőképességet részleges korlátozó gondnokságát, gondnoka egyik szülője volt. A férfival szemben korábban folyt és jelenleg is folyamatban van eljárás vagyon elleni bűncselekmények miatt.

Az ügyészség közleménye szerint a bűncselekmény 10 és 20 év közötti szabadságvesztéssel sújtható, életfogytiglani büntetés azonban nem szabható ki, mivel az gyanúsított még nem töltötte be a 20. életévét.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.