A szerzői jogi irányelv eleve kudarcra van ítélve

Szerző: Carlos Fernandes
Dátum: 2019. március 12.
Címkék: , , , , , , ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A The Guardian-en megjelent véleménycikk szerint a tervezett szerzői jogi irányelv csak tovább fogja erősíteni a nagy techcégek dominanciáját.

Az elmúlt 15 évben az internet-felhasználók száma és az általuk feltöltött tartalom drasztikusan növekedett, amely főleg a sebességnövekedésnek és a hozzáférési feltételek folyamatos javulására vezethető vissza. A piacvezetők elérték, hogy az úgynevezett „safe harbour” szabályoknak köszönhetően nem felelnek a felhasználók által feltöltött tartalmak jogszerűségéért és a felhasználók által elkövetett szerzői jogi jogsértésekért. Ennek az az ára, hogy a piacvezető oldalakra feltöltött tartalmakra vonatkozó szerzői jogi panaszokat a szolgáltatók kötelesek minél gyorsabban megvizsgálni és amennyiben megalapozottnak bizonyulnak azokat egyidejűleg el is kell távolítaniuk. Az új szerzői jogi irányelv 13. cikke azonban a szolgáltatók javára korlátozza a „safe harbour” rendelkezéseket, amellyel alapjaiban rengeti meg a nyílt és szabad internetet.

A szerzői jogi irányelv olyan világot készül bevezetni, amelyben a tartalom feltöltését követően addig kell várnunk a megjelenésre, ameddig az érintett oldalért felelős cég le nem ellenőrzi a tartalom felhasználásának jogszerűségét. Legalábbis ilyen jövőre készülhetünk az EU-ban.

Az EU célja a nagy techcégek egyeduralmának megtörése, amely ugyan szükséges, de az irányelv nem a legjobb eszköz erre. A felhasználók által feltöltött, szerzői jogilag védett tartalmak ellenőrzés nélküli eltávolítása súlyosan sérti azok jogszerű felhasználását és ellehetetleníti a kritikát, a vitát és a véleménynyilvánítást, ennek következtében a demokrácia és a társadalom is veszélybe kerül, pont akkor, amikor amúgy is különösen törékenyek ezek az intézmények.

Tartani lehet ugyanakkor a moderátorok vagy a mesterséges intelligencia túlzott óvatosságától is, amelynek a jogszerű vagy éppen határesetnek minősülő tartalmak is áldozatzul eshetnek.

A techóriások megfékezésére sokkal jobb eszköz lenne a versenyellenes magatartások lehetelenné tétele. A szerző szerint meg lehetne tiltani a nagy cégeknek, hogy más cégeket reklámozzanak, vagy, hogy a megszerzett adatokat egy másik applikációban használják fel. Ugyanakkor ezeket az eszközöket sem lehetne kellő körültekintés nélkül bevezetni. De ha a piaci erő az igazi probléma, akkor ezzel az eszközzel hatékonyan kordában lehet tartani.

A szerzői jogi irányelv várhatóan az elérni kívánt céllal éppen ellentétes hatású lesz, megakadályozza az új cégek piacra lépését, amely csak a már nagy cégek megerősödését fogja eredményezni, mivel az irányelv a nagy cégekre bízza, hogy az oldalaikra feltöltött oldalak felett kontrollt gyakorjanak. A tartalmak ellenőrzésének nyilván lesz költsége, de az új szereplők paicra lépésének megakadályozásával ezek a cégek jóval többet nyernek, mint amennyibe a tartalomellenőrzés kerül. Az új szereplőknek már egy szabályozott környezetben kell kiépülniük és soha nem fognak olyan előnyöket élvezni, mint a Facebook vagy a Google.

A szerzői jogi irányelv kiveszi a hatálya alól a Wikipédiához hasonló non-profit enciklopédiákat. A Wikipedia a kivételezést a hallgatásáért cserébe kapja, mivel jelenleg a nyílt és szabad internetet testesíti meg, amely a szerzői jogi irányelv hatályba lépését követően nem vagy nem ebben a formában fog tovább létezni.

Az EU valószínűleg felismerte az előbb felvetett problémákat, ezért arra készül, hogy a kisvállalkozásoknak és az három évnél nem régebben alapított cégeknek mentességet ad az irányelv betartása alól. Mi lesz azokkal a cégekkel, akiknek ennél tovább tart a piacra lépés? Sokkal hatékonyabb lenne, ha az EU adókon és támogatásokon keresztül szabályozna, például egy 1 milliárd dollár értékű vállalatra évi 200 millió dollár adót vetne ki. Tehát a lényeg, hogy a szabályozás célzott legyen és arra vonatkozzon, akire ténylegesen kell.

Manapság mindennél nagyobb szükségünk van a piaci verseny fokozására, főleg a téves szabályok bevezetése helyett, amelyek inkább erősítik a nagy techcégeket, ahelyett, hogy korlátoznák azokat. Erre nemcsak az internet, hanem a demokrácia és a társadalom érdekében is szükség van.

(theguardian.com)

Kapcsolódó cikkek:


Külföldi cégrészesedés: a tranzakciók nagy része érintett lehet
2020. május 29.

2020. május 26-án a Kormány elfogadta a 227/2020. (V.25.) sz. Kormányendeletet, ami 2020. december 31. napjáig új hatósági bejelentési kötelezettséget határozott meg az úgynevezett stratégiai társaságokban történő bizonyos részesedés és egyéb jogosultság szerzésére vonatkozó, illetve egyéb, külföldi vagy külföldi hátterű cégek által megvalósított tranzakciókkal kapcsolatban, hívja fel a figyelmet a Baker Mckenzie budapesti irodájának társasági jog és vállalatfelvásárlási csoportja.