A szerzői jogi irányelv eleve kudarcra van ítélve

Szerző: Carlos Fernandes
Dátum: 2019. március 12.
Címkék: , , , , , , ,
Rovat:
A The Guardian-en megjelent véleménycikk szerint a tervezett szerzői jogi irányelv csak tovább fogja erősíteni a nagy techcégek dominanciáját.

Az elmúlt 15 évben az internet-felhasználók száma és az általuk feltöltött tartalom drasztikusan növekedett, amely főleg a sebességnövekedésnek és a hozzáférési feltételek folyamatos javulására vezethető vissza. A piacvezetők elérték, hogy az úgynevezett „safe harbour” szabályoknak köszönhetően nem felelnek a felhasználók által feltöltött tartalmak jogszerűségéért és a felhasználók által elkövetett szerzői jogi jogsértésekért. Ennek az az ára, hogy a piacvezető oldalakra feltöltött tartalmakra vonatkozó szerzői jogi panaszokat a szolgáltatók kötelesek minél gyorsabban megvizsgálni és amennyiben megalapozottnak bizonyulnak azokat egyidejűleg el is kell távolítaniuk. Az új szerzői jogi irányelv 13. cikke azonban a szolgáltatók javára korlátozza a „safe harbour” rendelkezéseket, amellyel alapjaiban rengeti meg a nyílt és szabad internetet.

A szerzői jogi irányelv olyan világot készül bevezetni, amelyben a tartalom feltöltését követően addig kell várnunk a megjelenésre, ameddig az érintett oldalért felelős cég le nem ellenőrzi a tartalom felhasználásának jogszerűségét. Legalábbis ilyen jövőre készülhetünk az EU-ban.

Az EU célja a nagy techcégek egyeduralmának megtörése, amely ugyan szükséges, de az irányelv nem a legjobb eszköz erre. A felhasználók által feltöltött, szerzői jogilag védett tartalmak ellenőrzés nélküli eltávolítása súlyosan sérti azok jogszerű felhasználását és ellehetetleníti a kritikát, a vitát és a véleménynyilvánítást, ennek következtében a demokrácia és a társadalom is veszélybe kerül, pont akkor, amikor amúgy is különösen törékenyek ezek az intézmények.

Tartani lehet ugyanakkor a moderátorok vagy a mesterséges intelligencia túlzott óvatosságától is, amelynek a jogszerű vagy éppen határesetnek minősülő tartalmak is áldozatzul eshetnek.

A techóriások megfékezésére sokkal jobb eszköz lenne a versenyellenes magatartások lehetelenné tétele. A szerző szerint meg lehetne tiltani a nagy cégeknek, hogy más cégeket reklámozzanak, vagy, hogy a megszerzett adatokat egy másik applikációban használják fel. Ugyanakkor ezeket az eszközöket sem lehetne kellő körültekintés nélkül bevezetni. De ha a piaci erő az igazi probléma, akkor ezzel az eszközzel hatékonyan kordában lehet tartani.

A szerzői jogi irányelv várhatóan az elérni kívánt céllal éppen ellentétes hatású lesz, megakadályozza az új cégek piacra lépését, amely csak a már nagy cégek megerősödését fogja eredményezni, mivel az irányelv a nagy cégekre bízza, hogy az oldalaikra feltöltött oldalak felett kontrollt gyakorjanak. A tartalmak ellenőrzésének nyilván lesz költsége, de az új szereplők paicra lépésének megakadályozásával ezek a cégek jóval többet nyernek, mint amennyibe a tartalomellenőrzés kerül. Az új szereplőknek már egy szabályozott környezetben kell kiépülniük és soha nem fognak olyan előnyöket élvezni, mint a Facebook vagy a Google.

A szerzői jogi irányelv kiveszi a hatálya alól a Wikipédiához hasonló non-profit enciklopédiákat. A Wikipedia a kivételezést a hallgatásáért cserébe kapja, mivel jelenleg a nyílt és szabad internetet testesíti meg, amely a szerzői jogi irányelv hatályba lépését követően nem vagy nem ebben a formában fog tovább létezni.

Az EU valószínűleg felismerte az előbb felvetett problémákat, ezért arra készül, hogy a kisvállalkozásoknak és az három évnél nem régebben alapított cégeknek mentességet ad az irányelv betartása alól. Mi lesz azokkal a cégekkel, akiknek ennél tovább tart a piacra lépés? Sokkal hatékonyabb lenne, ha az EU adókon és támogatásokon keresztül szabályozna, például egy 1 milliárd dollár értékű vállalatra évi 200 millió dollár adót vetne ki. Tehát a lényeg, hogy a szabályozás célzott legyen és arra vonatkozzon, akire ténylegesen kell.

Manapság mindennél nagyobb szükségünk van a piaci verseny fokozására, főleg a téves szabályok bevezetése helyett, amelyek inkább erősítik a nagy techcégeket, ahelyett, hogy korlátoznák azokat. Erre nemcsak az internet, hanem a demokrácia és a társadalom érdekében is szükség van.

(theguardian.com)

Kapcsolódó cikkek: