Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A bíróság letöltendő börtönbüntetésre ítélte a vádlottakat.
A két román állampolgárságú embercsempész 2020. október 5-én Magyarország területén felvett az általuk használt teherautóba 4 szír, 1 pakisztáni, 20 afgán, 2 palesztin és 1 libanoni állampolgárt, akikről tudták, hogy beutazási és az államhatár átlépésére jogosító engedéllyel nem rendelkeznek. Őket Németországba, illetve Hollandiába akarták szállítani úgy, hogy 28-an összezsúfolódva utaztak a levegőtlen csomagtérben. Az autót az M1-es autópályán, október 5-én késő délután Tata térségében állították meg a rendőrök, majd a vádlottakat és utasaikat előállították.
A bíróság 2020. október 8-án bíróság elé állítás keretében több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntette miatt a vádlottakat – az ilyen jellegű eljárások elszaporodottságára is tekintettel, és a kialakult bírói gyakorlattal összhangban – 3-3 év végrehajtandó börtönbüntetésre és 3-3 év Magyarországról kiutasításra ítélte. A lefoglalt gépkocsi a bíróság ítélete alapján az állam tulajdonába került, mert a tulajdonos kiléte nem volt megállapítható.
Az ítélet nem jogerős, a vádlottak és védőik fellebbeztek. A bíróság elrendelte a két férfi letartóztatását – derül ki a Tatabányai Törvényszék közleményéből.
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
