Levelet írt a bevándorlási hivatalnak a BÜK elnöke

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatójához fordult levélben a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) elnöke, mert a hivatal visszutasított egy irattanulmányozási kérelmet, derül ki a kamara hírleveléből

Az ügyvédi meghatalmazás elfogadhatóságát, vagy alakiságainak megfelelőségét rendre felvetik hatóságok, pénzügyi intézmények, olvasható a BÜK hírlevelében. A múlt héten kaptuk a hírt, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) utasított vissza egy irattanulmányozási kérelmet az állampolgársági eljárási jogra hivatkozva. Az ügyben a Kamara elnöke az itt olvasható felvilágosítás kéréssel fordult a BÁH főigazgatójához. 

“Kollégánktól olyan jelzést kaptunk, hogy egy külföldi ügyfél korábbi egyszerűsített honosítási ügyében megbízást kapott a védői és más képviselet ellátására. Meghatalmazását megküldte 　és iratbetekintésre kért lehetőséget. A Hivatal elutasító válaszában kifejtette, hogy az állampolgársági ügy nem tartozik a Ket. hatálya alá. A Hivatal értelmezése szerint mivel az Áptv. 18 § szerint az állampolgársági iratba az ügyben érintett személy tekinthet csak be, ügyvédje nem. 
Kérem szíves tájékoztatását a tekintetben, hogy egyedi félreértésről van szó, vagy a hivatal általános jogértelmezését tükrözi-e? Ha igen, tisztelettel kérem annak felülvizsgálatát az alábbiak alapján: 
1. az állampolgársági eljárás valóban nem Ket.-es ügy, így közvetlenül a Ket. iratbetekintési- és képviseleti szabályai nem alkalmazhatóak rá;
2. az Áptv. 18. § a) pontja külön valóban nem nevesíti a kérelmező képviselőjét, mint iratbetekintésre jogosultat, azonban az Áptv. 17. § (7) bekezdése alapján ahol személyes eljárást nem ír elő a törvény, ott meghatalmazott is eljárhat. 

[htmlbox Pubic Governance]

A két rendelkezést az Alaptövény 28. cikke szerint alaptörvény-konform módon kell értelmezni, ennek során a BÁH-nak érvényesítenie kell az AT XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes hatósági eljáráshoz való jog érvényesülését, amibe a jogi képviselethez való jog is beletartozik. 

Ezt a jogalkotó célt teszi egyértelművé az Ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) 2. §-a, amely szerint az ügyvéd Magyarország valamennyi bírósága és hatósága (a továbbiakban együtt: hatóság) előtt eljárhat, és minden ügyben elláthatja a megbízó jogi képviseletét. Az. Üt. “igazgatási” norma, azaz kógens és speciális normaként az általános szabályokat is felülírja. Az iratbetekintés kizárása a védelemhez való jogot is csorbítja.”

---