Levelet írt a bevándorlási hivatalnak a BÜK elnöke


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatójához fordult levélben a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) elnöke, mert a hivatal visszutasított egy irattanulmányozási kérelmet, derül ki a kamara hírleveléből


Az ügyvédi meghatalmazás elfogadhatóságát, vagy alakiságainak megfelelőségét rendre felvetik hatóságok, pénzügyi intézmények, olvasható a BÜK hírlevelében. A múlt héten kaptuk a hírt, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) utasított vissza egy irattanulmányozási kérelmet az állampolgársági eljárási jogra hivatkozva. Az ügyben a Kamara elnöke az itt olvasható felvilágosítás kéréssel fordult a BÁH főigazgatójához. 

“Kollégánktól olyan jelzést kaptunk, hogy egy külföldi ügyfél korábbi egyszerűsített honosítási ügyében megbízást kapott a védői és más képviselet ellátására. Meghatalmazását megküldte  és iratbetekintésre kért lehetőséget. A Hivatal elutasító válaszában kifejtette, hogy az állampolgársági ügy nem tartozik a Ket. hatálya alá. A Hivatal értelmezése szerint mivel az Áptv. 18 § szerint az állampolgársági iratba az ügyben érintett személy tekinthet csak be, ügyvédje nem. 
Kérem szíves tájékoztatását a tekintetben, hogy egyedi félreértésről van szó, vagy a hivatal általános jogértelmezését tükrözi-e? Ha igen, tisztelettel kérem annak felülvizsgálatát az alábbiak alapján: 
1. az állampolgársági eljárás valóban nem Ket.-es ügy, így közvetlenül a Ket. iratbetekintési- és képviseleti szabályai nem alkalmazhatóak rá;
2. az Áptv. 18. § a) pontja külön valóban nem nevesíti a kérelmező képviselőjét, mint iratbetekintésre jogosultat, azonban az Áptv. 17. § (7) bekezdése alapján ahol személyes eljárást nem ír elő a törvény, ott meghatalmazott is eljárhat. 

[htmlbox Pubic Governance]

A két rendelkezést az Alaptövény 28. cikke szerint alaptörvény-konform módon kell értelmezni, ennek során a BÁH-nak érvényesítenie kell az AT XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes hatósági eljáráshoz való jog érvényesülését, amibe a jogi képviselethez való jog is beletartozik. 

Ezt a jogalkotó célt teszi egyértelművé az Ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) 2. §-a, amely szerint az ügyvéd Magyarország valamennyi bírósága és hatósága (a továbbiakban együtt: hatóság) előtt eljárhat, és minden ügyben elláthatja a megbízó jogi képviseletét. Az. Üt. “igazgatási” norma, azaz kógens és speciális normaként az általános szabályokat is felülírja. Az iratbetekintés kizárása a védelemhez való jogot is csorbítja.”


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

NMHH: továbbra is az InfoRádió szólhat a Budapest 88,1 MHz-es frekvencián

Egyedüli pályázóként az InfoRádió Kft. nyerte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (NMHH) által a Budapest 88,1 MHz-es frekvencia használatára kiírt rádiós pályázatot, így a médiaszolgáltató szeptember 1-je után is folytathatja működését – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága.

2024. május 2.

Az EJEB megerősítette Olaszország jogát az amerikai Getty Múzeumban tárolt szoborra

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) csütörtöki ítélete megerősítette Olaszország jogát arra, hogy visszaszerezze az amerikai Getty Múzeumban tárolt, i.e. 4. századból származó görög bronzszobrot, amelyet az olasz hatóságok szerint illegálisan vittek ki az országból – közölte a strasbourgi székhelyű szervezet.

2024. május 2.

Több évre visszamenőleg fizet jogdíjakat az előadóknak az EJI

A most lezárt jogosultkutatás során az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) csaknem 210 millió forint, 2016 és 2022 között beszedett jogdíj jogosultját azonosította be és fizette ki pótlólag. Az EJI folytatja a tavaly beszedett jogdíjak felosztását is.