Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Magyarország 30. országként ratifikálta a személyes adatok védelméről szóló megújított, úgynevezett 108+ Egyezményt, amelynek hatályba lépéséhez 38 aláírás szükséges.
Magyarország ratifikálta az Európa Tanács megújított adatvédelmi egyezményét (ún. 108+ Egyezmény). Az Európa Tanács 108. adatvédelmi egyezménye a személyes adatok gépi feldolgozásának tárgyában 1998 óta a magyar jog része (kihirdette az 1998. évi VI. törvény).
Az 1981-ben született egyezmény érdeme, hogy nemzetközi jogi dokumentumokban itt szerepel először a magánélet védelméből levezetve, de attól függetlenítve a személyes adatok védelméhez való jog, valamint a mai napig ez a legnagyobb területi hatállyal rendelkező kötelező nemzetközi jogi adatvédelmi norma.
A 108. Egyezmény modernizálására vonatkozó határozatot követően a 2011-ben folytatott nyilvános konzultáció folyományaként 2018-ra megerősítést nyerhetett a modernizáció két fő célkitűzése: az alapelvek változatlan tisztelete mellett a digitális korszak kihívásaira való reflektálás, valamint az egyezmény nyomon követési mechanizmusának megerősítése. Magyarország most 30. országként ratifikálta a 108+ Egyezményt (melynek hatályba lépéséhez 38 aláírás szükséges).
A hír az Európa Tanács honlapján angol nyelven itt olvasható_https://www.coe.int/en/web/data-protection/-/hungary-becomes-the-30th-party-to-ratify-the-protocol-amending-convention-108-known-as-convention-108-1
Forrás: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
