Többszörösére emelkedik a fogyasztóvédelmi bírságok összege


December 4-én szavaznak a képviselők arról a törvénymódosításról, amely többszörösére emeli a kiszabható fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti bírságot. A minimális bírságösszeg a jelenlegi 15 ezerről százezer forintra, míg a maximálisé ötmilliárdra nő. A kormány indoklása szerint a magasabb bírságösszegek hangsúlyosabb hatósági fellépést tesznek lehetővé a kötelező akció és az árfigyelő rendszer betartásának ellenőrzésekor – írja az index.hu. Lapszemlénket olvashatják.

A parlament a héten zárta le az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény általános vitáját. A törvényjavaslat egyebek között módosítja a fogyasztóvédelmi, valamint a piacfelügyeleti törvényt, mivel az előterjesztéshez fűzött indoklás szerint a minimum és maximum bírságösszegek nem rendelkeznek visszatartó erővel. Jelenleg ugyanis a fogyasztóvédelmi és a piacfelügyeleti hatósági eljárásoknál jellemzően alacsonyabb összegű bírságokat szabnak ki, még abban az esetben is, ha termékbiztonsági szempontból veszélyes termékeket vonnak ki a forgalomból.

2008 óta változatlan a bírságminimum

Napjainkban 15 ezer forint a bírság alsó határa, és csak az elektronikus kereskedelemmel összefüggő, ismételt jogsértésekre ír elő a jogszabály ennél jóval szigorúbb, legalább kétszázezer forintos minimum bírságösszeget. Ráadásul a fogyasztóvédelmi bírság alsó határa 2008, míg a piacfelügyeleti bírság minimuma 2012 óta változatlan.

MÁRPEDIG A KORMÁNYZATI ELŐTERJESZTÉS SZERINT A SZÁZEZER FORINT ALATTI BÍRSÁGOKNAK NINCS VISSZATARTÓ EREJÜK.

Ennek megfelelően a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében a bírságsáv százezer forinttól kétmillió forintig húzódna. A fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértésnél a bírság kétszázezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5 százalékáig, míg a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozásnál 6,5 millió forintig terjedne.

A webáruházak szabályozásáról és bírságolásáról a teljes cikkben IDE KATTINTVA olvashatnak.

A módosítás megteremti annak lehetőségét is, hogy az egy márkanév (brand, franchise) alatti kereskedők nettó árbevételei összeadódjanak a jogsértő vállalkozás nettó árbevételének meghatározásakor. Nem beszélve arról, hogy a kötelező akcióra és az árfigyelőrendszerre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése kapcsán kiszabható fogyasztóvédelmi bírságok tekintetében az újonnan bevezetett szabályozás már hangsúlyosabb hatósági fellépést tesz lehetővé a magasabb bírságösszegek előírásával.

Az Országgyűlés december 4-én szavaz a törvénymódosítási csomagról, míg az új szabályozás a kihirdetését követő nyolcadik napon (várhatóan még karácsony előtt) hatályba lép.

Forrás: [index]


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Az Európai Bizottság jelentése a Digitális évtized szakpolitikai program időarányos teljesítéséről

A Bizottság a mai napon közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló második jelentést, amely átfogó áttekintést nyújt a Digitális évtized szakpolitikai program által 2030-ra kitűzött digitális célkitűzések és célok elérése terén elért eredményekről. A jelentést idén első alkalommal kíséri a tagállamok által benyújtott, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek elemzése, amely részletezi az EU digitális átalakulásához való hozzájárulás érdekében tervezett nemzeti intézkedéseket, intézkedéseket és finanszírozást.

2024. július 12.

Július 15-től ítélkezési szünet a bíróságokon és az Alkotmánybíróságon

2024. július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok. Az ítélkezési szünet időtartama alatt a bíróságok – főszabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat. Az Alkotmánybíróságon július 22-től augusztus 30-ig tart az ítélkezési szünet. Az egyes kormányzati igazgatási szervek, hivatalok is tarthatnak igazgatási szünetet.