MCC konferencia: minél nagyobbra nő az EU, annál inkább tiszteletben kell tartania tagországai sajátosságait

Az európai civilizációs örökség és az európai együttműködés jövője előtt álló kihívásokat vitatták meg hazai és külföldi szaktekintélyek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) rendezvényén. A Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciára Európa számos országából érkeztek neves jogászprofesszorok, politikatudósok és a nemzetközi kapcsolatok szakértői, köztük Rocco Buttiglione korábbi olasz miniszter és Anne-Marie Le Pourhiet, francia alkotmányjogász.

Az Európa-szerte egyedülálló konferencia célja az volt, hogy rávilágítson az európai örökségünk mai jelentőségére, az uniós intézmények és döntéshozatal előtt álló kihívásokra, az európai stratégiai autonómia és az európai versenyképesség kérdéseire. A rendezvényt Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus, a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi tagja, Horváth Attila alkotmánybíró, magyar jog- és alkotmánytörténész professzor, valamint Sándor Lénárd, az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője nyitotta meg. „Az MCC-ben az a célunk, hogy minél több kérdést tegyünk fel, hiszen kérdése csak annak van, aki gondolkodik” – emelte ki beszédében Lánczi András, míg Horváth Attila arról szólt, hogy a magyar jogfejlődés az európai civilizációs örökség meghatározó része, az évszázadok által formálódó magyar történelmi alkotmány pedig szervesen hatja át a jelenlegi Alaptörvény szellemiségét is. Sándor Lénárd előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai civilizáció nem a tagállamoktól függetlenül létezik, hanem országaink kultúráin keresztül tárul elénk.

Rocco Buttiglione olasz filozófia professzor, korábbi kereszténydemokrata miniszter szerint nagyon fontos a közös kulturális alap, hiszen enélkül nem lehet a közös európaiság alapjául szolgáló politikai identitásról beszélni. Az európai történelemnek meghatározó eleme a kereszténység, hiszen a keresztség kovácsolta össze a különböző közösségeket – emelte ki a szakember, példaként említve Szent István érdemeit az államalapítás terén. „Az nem igaz, hogy elvesztettük volna európai jövőnket, az azonban nagyon is valós, hogy a nemzetállamok ellenőrzése folyamatosan csökken az integráció központosításának tükrében.” – erről már Anne-Marie Le Pourhiet beszélt. A francia alkotmányjogász az EU robusztussá válásával kapcsolatban elmondta, hogy nem szabad, hogy ez a tagországok önrendelkezésének elvesztéséhez vezessen.

Az egésznapos rendezvényen a többi között részt vett Rajko Knez, a szlovén alkotmánybíróság tagja, aki úgy gondolja, hogy minél nagyobbra nő az Európai Unió, annál inkább tiszteletben kell tartania a különbözőségeket, valamint Peter M. Huber a müncheni Lajos-Miksa Egyetem jogászprofesszora, korábbi német alkotmánybíró is, aki szerint az európai jogközösség egy huszonhét lábú asztalhoz hasonlít, ezért elkerülhetetlen az uniós és a nemzeti bírósági rendszerek intézményesített együttműködésének megteremtése. A konferencia részletesen vizsgálta a nemzeti bíróságok uniós szerepvállalásának lehetőségeit, emellett pedig a panelbeszélgetések rávilágítottak az európai együttműködés előtt álló stratégiai kihívásokra, valamint az európai versenyképesség kérdéseire.

Az MCC nemzetközi konferenciájára a megszólaló előadók mellett érdeklődőként Európa számos országának neves egyetemeiről (pl. Milánói Egyetem, Szent Kereszt Pápai Egyetem) érkeztek elismert professzorok, jogtudósok, geopolitikai szakértők, valamint nemzeti bírók és nemzetközi bíróságok tagjai.