Megjelent a CEPEJ igazságszolgáltatási rendszerek értékeléséről szóló 2024. évi jelentése

Az Európa Tanács égisze alatt működő, az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Felelős Európai Bizottság (European Commission for the Efficiency of Justice, CEPEJ) az európai igazságszolgáltatási rendszerek minőségének és hatékonyságának megerősítése érdekében jött létre. Feladata, hogy elemezze az igazságügyi rendszerek elért eredményeit, feltárja a nehézségeket, és javaslatokat dolgozzon ki ezek leküzdésére, egyúttal támogatást nyújtson a tagállamoknak.

Mindezek érdekében a CEPEJ 2004 óta kétévi rendszerességgel értékelő jelentést készít, amely két részben – egy átfogó, statisztikákat és táblázatokat tartalmazó elemzésben, valamint országspecifikus adatokat bemutató ún. országprofilokban – mutatja be az Európa Tanács tagállamainak igazságszolgáltatási rendszereit, lehetővé téve így az egyes országok vagy országcsoportok, illetve időszakok egymással való összevetését és mélyreható tanulmányozását. A CEPEJ 2024. október 16-án tette közzé az aktuális, 2024. évi értékelési ciklusra vonatkozó (2022. évi adatokon alapuló) értékelő jelentését.

A bíróságok munkájának hatékonyságát két mutató határozza meg: a befejezési arány és az ügyek elintézési ideje. A Magyarországra vonatkozó adatok mindkét mutató tekintetében kedvezőek: a magyar bíróságok a befejezési arány tekintetében az Európa tanácsi medián közelében vagy afelett, a pertartam tekintetében pedig mindhárom ítélkezési szinten az Európa tanácsi átlag felett teljesítenek. Ami az elintézési időt illeti, a hatékonyság foka az egyes ítélkezési szintek közül a másodfokú bíróságokon, az egyes ügyszakok közül pedig a közigazgatási bíráskodás terén a legmagasabb. Érdekesség, hogy közigazgatási ügyszakban a legrövidebb elintézési időt (0 nap) valamennyi vizsgált ország közül Magyarországon mérték.

Az igazságszolgáltatásra fordított források felhasználása körében a jelentés pozitívumként rögzíti, hogy a legtöbb országgal ellentétben Magyarországon az online és a hibrid képzések a COVID-19 járvány lecsengését követően is a képzési rendszer részét képezik, ami hozzájárul a képzési költségek csökkenéséhez.

Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés tekintetében a dokumentum Magyarországot két szempontból is méltatja. A jelentés szerint Magyarország egyike annak az öt országnak, ahol – az ország kevésbé tehetős voltára figyelemmel – a gyermekbarát igazságszolgáltatásra való ráfordítások a kiskorúaknak az igazságszolgáltatási eljárásokban való megóvása iránti komoly elköteleződésre engednek következtetni. Emellett Magyarország egyike annak a három országnak, amelyben a távmeghallgatás keretében történő vallomástétel lehetősége a fogyatékosságra, életkorra vagy betegségre tekintettel is nyitva áll, valamint azon országok közé tartozik, amelyekben az ilyen jellegű fogyatékkal élő vagy a bíróság nyelvét nem beszélő személyek számára tolmács (jeltolmács), illetve fordító áll rendelkezésére.

Az igazságszolgáltatás digitalizáltságának mértékét a CEPEJ az ún. ICT-index segítségével fejezi ki, amely az egyes országok információ- és kommunikációtechnológiai (ICT) eszközökkel való ellátottságát, illetve ezen eszközök tényleges használatának szintjét mutatja. Az ICT-eszközökkel való ellátottság terén Magyarország rendelkezik Európában a legmagasabb összesített ICT-indexszel, emellett az ügyszakok szerinti bontásban is a felső 10%-ban helyezkedik el. Ugyanakkor a rendelkezésre álló ICT-eszközök valós kihasználtsága – bár az Európa tanácsi átlagot és mediánt meghaladja – még tovább növelhető lenne.

(kuria-birosag.hu/)