Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A decemberi számban Auer Ádám tanulmánya a kógens társasági jogi szabályozás változásait mutatja be, Bene Enikő jogesetelemzése az Alkotmánybíróság Ptk. 2:44. §-át részben megsemmisítő határozatát elemzi.
Szabó Csilla cikke az elővásárlási jog érvényesítésének kérdéseit vizsgálja a régi és az új Ptk. alapján. A lapszám két polgári jogi tárgyú döntvényt tartalmaz, amelyek közül az egyik a névviseléssel, a másik pedig azzal foglalkozik, hogy a hangfelvétel készítése mikor számít visszaélésszerűnek. A Fórum rovatban Tőkey Balázs Miczán péter PhD értekezésének vitájáról számol be.
A Wolters Kluwer által 2016 januárjában indított folyóirat havonta, elektronikusan, online eléréssel jelenik meg az Új Jogtár felületén, a többi kiadványtól független hozzáféréssel. A folyóirat főszerkesztője
dr. Vékás Lajos, szerkesztőbizottságának tagjai: dr. Csehi Zoltán, dr. Gárdos Péter, dr. Kisfaludi András és dr. Parlagi Mátyás. A folyóirat továbbra is várja szerzők jelentkezését. A folyóiratról
részletes információk itt érhetők el.
[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
