Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alapvető jogok biztosának jogalkotási javaslatára a Pénzügyminisztérium olyan törvénymódosítást kezdeményez, amely lehetővé teszi, hogy az érintett egyházak és civil szervezetek részére utólag folyósítsák a 2016-os adóév személyi jövedelemadójának 1%-áról tett, de a rendelkező nyilatkozat formai hibái miatt érvénytelenített adózói felajánlásokat.
Az alapjogi biztos vizsgálata feltárta, hogy 2017-ben, az akkor hatályos szabályozás alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal csaknem tizenötezer rendelkező nyilatkozatot tekintett érvénytelennek, közöttük sokat azért, mert az adózók adóazonosító jele nem szerepelt egyidejűleg a benyújtott nyilatkozat formanyomtatványán és a felhasznált borítékon.
A jogszabályi előírások módosítása következtében az SZJA 1 %-áról 2018. évben tett rendelkező nyilatkozatok érvényességéhez azonban már elegendő az is, hogy az adózó a választása szerint csak egy helyen tüntesse fel az adóazonosító jelet.
Mindezekre tekintettel az ombudsman felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a 2016. adóévre vonatkozóan a 2017. évben tett, az akkor hatályos szabályozás alapján érvénytelennek minősülő rendelkező nyilatkozatok utólagos különleges elbírálását lehetővé tevő jogalkotást.
A pénzügyminiszter a biztos jelentésében megfogalmazott javaslattal egyetértve vállalta, hogy az Országgyűlés őszi ülésszakán kezdeményezi az SZJA 1 %-ának felajánlásáról rendelkező törvény módosítását. Ennek elfogadását követően a korábban érvénytelennek minősült rendelkező nyilatkozatok alapján – amennyiben nincs más alaki hibájuk és lehetséges a rendelkező adózó azonosítása – az eddig ki nem utalt és így a központi költségvetésbe olvadt összeget folyósítani tudják az érintett egyházak és civil szervezetek részére. Az adózóknak ezzel kapcsolatban további teendőjük nincs, a felajánlások összegét a 2017. évben tett eredeti nyilatkozatok alapján kapják meg a kedvezményezettek. Ez a kedvező változás 29 egyházat és több mint 4000 civil szervezetet érinthet.
(ajbh.hu)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!