Megkezdődött a nyelvvizsgaper


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megkezdődött a százhúsz vádlott ellen bűnszervezetben elkövetett vesztegetés, valamint más bűncselekmények miatt indult „nyelvvizsgaper” tárgyalása szerdán a Budapest Környéki Törvényszék tanácsa előtt.


A per szerdai nyitó tárgyalását az érintettek kiugróan magas száma miatt „külső” helyszínre szervezték. A vádlottak és védőik, valamint az érdeklődők a Fővárosi Törvényszék legnagyobb tárgyalójába is alig fértek be. Többen állva vagy az ajtókon kívülről kísérték figyelemmel a vádlottak és ügyvédeik bő egy órán át tartó számbavételét, majd a vádirat felolvasását.

A vád lényege, hogy az elsőrendű vádlott, Sz. Istvánné és társai pénzért elintézték a vizsgázóknak, hogy megfelelő nyelvtudás nélkül is kapjanak nyelvvizsga-bizonyítványt.

A Pestvidéki Nyomozó Ügyészség vádirata szerint mintegy tíz éven keresztül működött a bűnszervezet, amelynek felszámolása 2013 márciusában kezdődött meg. A szervezet tagjai személyesen, újságokban és szórólapokon is toborozták azokat az embereket, akik nem tényleges nyelvtudással, hanem pénzért akartak német és angol nyelvből középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgát szerezni. 

Új értesítő szolgáltatás az Ügyvédvilág portálon

Díjmentes értesítő rendszerünk
segítségével gyorsan és egyszerűen tájékozódhat
az Önt érdeklő friss cikkekről

Az ország számos pontjáról jelentkezőktől a szervezők egymástól eltérő, a vizsga szintjéhez igazodó, illetve a vizsgázó anyagi helyzetéhez szabott árat kértek. Volt, akinek 100 ezer forintért, másnak 900 ezer forintért szerezték meg a bizonyítványt.

A bűnszervezet Budapesten, Vácon és Vecsésen működő nyelvvizsgahelyek dolgozóinak megvesztegetése révén a vizsgák előtt megszerezte az írásbeli és a laborfeladatokat, és ezekből a vizsgázóknak személyre szabott megoldásokat készítettek. A vizsgázók a megoldásokat e-mailben vagy a vizsga hajnalán személyesen kapták meg. A vizsgáztatók ezután a szóbeli vizsgán előre egyeztetett kérdéseket tettek fel. A vádirat szerint havonta átlagosan harminc embert juttatott a bűnszervezet így nyelvvizsgához.

A hatóságok 1009 gyanúsítottal szemben fejezték be a nyomozást, közöttük 110 rendőr, 27 pénzügyőr, 28 büntetés-végrehajtási dolgozó és 48 tűzoltó is volt, de ügyvédek, egyetemi oktatók, végrehajtók és élsportolók is szerepeltek a gyanúsítottak között. 

Végül negyven ember ellen emelt vádat a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség önálló intézkedésre jogosult személy által folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt. Több mint kilencszáz esetben vádelhalasztást, huszonöt emberrel szemben megrovást alkalmaztak. 

Mivel később a vádelhalasztás ellen panasszal élőkkel szemben is vádat emeltek, a vádlottak száma a per kezdetére negyvenről százhúszra nőtt. (A vádelhalasztás lényege, hogy az ügyész vádemelés helyett dönthet úgy: a bűncselekmény súlyára és az enyhítő körülményekre figyelemmel a vádemelést egy vagy két évig elhalasztja, ha feltételezhető a gyanúsított jövőbeni kedvező magatartása. Ha a vádhalasztás eredményesen eltelik, akkor a nyomozást megszüntetik, ám ha a gyanúsított a vádhalasztás tartama alatt bűncselekményt követ el, vádlott lesz mind az új, mind a korábbi ügyben).

A büntetőper első tárgyalásán Szegedi Gyöngyvér bíró jelezte: többen kérték, hogy az eljárás időtartama alatt ne kelljen megjelenniük. Akik erre engedélyt kaptak, azok postán értesülnek a majdani ítéletről.

A per – több részegységre bontva és kevesebb jelenlévővel – a Budapest Környéki Törvényszék Thököly úti épületében folytatódik december 2-án. A további tárgyalásokat december 4-én, 8-án és 10-én tartják, de sok vádlottat csak a jövő év tavaszán hallgatnak meg.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.