Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A bizalomépítés a központi témája az Országos Bírósági Hivatal nemzetközi kommunikációs konferenciájának, amelyet immár hetedik éve rendez meg a bírósági szervezet.
Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke ünnepélyes megnyitójában a bírákba és a bíróságba vetett közbizalom jelentőségét hangsúlyozta, kiemelve, hogy a bizalom erősítése a bírósági kommunikáció talán leglényegibb feladata.
A szakmai előadások sorát Besnyi Erika nyitotta meg. A neves tréner közvetlen hangvételű, szórakoztató előadásában a bizalom pszichológiai aspektusait járta körül. Prezentációjának kifejezetten nagy sikere volt, interaktív formában ugyanis magát a közönséget is bevonta előadásába.
A frontális előadások a társadalmilag vitatott, un. high-profile ügyek kommunikációjával folytatódtak: a spanyolországi Pamplonaban történt, ún. „farkasfalka-ügy” kommunikációjáról José María Ortega Martínez de Victoria, a Spanyol Igazságügyi Hivatal Kommunikációs Osztályának vezetője tartott előadást. Őt a szegedi „halálkamion” néven ismertté vált ügy kommunikációjának bemutatásával dr. Lele Zsófia, a Szegedi Közigazgatási es Munkaügyi Bíróság Elnökhelyettese követte.
A nap további részében a bíróságok kulturális missziója és a belső kommunikáció a téma, olyan neves előadók szemszögéből, mint Iveta Jaudzema, a Lett Legfelsőbb Bíróság nemzetközi kommunikációért felelős munkatársa, és John Coughlan, az Európai Jogakadémia Kommunikációért felelős igazgatóhelyettese.
A konferencia második napján a résztvevők workshopokban dolgozzák fel a nyitónap témáit.
A VII. Bíróság és Kommunikáció Nemzetközi Konferenciára idén 19 országból mintegy 80 vendég érkezett: többek között Németország, Spanyolország, Lengyelország, Horvátország, Lettország, Bulgária, Albánia, Románia is képviselteti magát, a résztvevők közül többen visszatérő vendégek.
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
