Varga Judit: a globális technológiai cégek vizsgálatára van szükség

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. október 11.
Címkék: ,
Rovat:
A 21. század egyik legnagyobb kihívása annak a változásnak a jogi lekövetése, amely csaknem húsz éve zajlik körülöttünk – jelentette ki az igazságügyi miniszter csütörtökön Zalakaroson, egy szakmai fórumon.

Varga Judit a 43. Jogász Vándorgyűlésen azt mondta: a hatalmas techcégek “elképesztő mennyiségű adatot tudnak rólunk”, hiszen az életünk egy általuk irányított online térben zajlik.

Éppen ezért fontos feladat a globális technológiai cégek alapos vizsgálata, amelyek mára “olyan gazdasági és informális hatalomra tettek szert, amelyekhez hasonlóra néhány évtizeddel ezelőtt csak államok lettek volna képesek” – tette hozzá.

Kifejtette: az alaptörvény védi a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül. Az Alkotmánybíróság pedig már 1992-ben megfogalmazott véleményében azt írta, az alkotmány a szabad kommunikációt biztosítja, és nem annak tartalmára vonatkozik a szabad véleménynyilvánítás alapjoga, vagyis minden véleménynek helye van.

“Ha egy állam úgy válogatna a vélemények között, amint azt ma a technológiai óriások megteszik, mindenki cenzúrát kiáltana” – mondta Varga Judit.

Hozzátette, hogy nem a gyalázkodó, az emberi méltóságot és a közösségek méltóságát sértő tartalmakat szeretnék megvédeni; az alaptörvény is kimondja, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások megsértésére.

“Nem kevesebbért küzdünk, mint azért, hogy a techóriások se alakíthassanak ki véleménymonopóliumot, tartsák tiszteletben a szólásszabadságot, és a vélemények között ne ideológiai alapon válogassanak” – közölte.

Varga Judit szólt arról is, hogy az Igazságügyi Minisztérium új feladatköreként az európai uniós politikák összehangolásával is foglalkozik. Azáltal, hogy az igazságügyi tárcához tartozik a klasszikus igazságügy és az európai ügyek, a miniszternek “Magyarország ügyvédjeként” is helyt kell állnia, ha arról van szó, hogy az ország közjogi és anyagi érdekeit érvényre juttassa az uniós intézményekben – tette hozzá.

Kiemelte: “kötelességünk fellépni azért”, hogy az Európai Unió szervei ugyanazzal a lelkesedéssel és alapossággal kérjék számon a jogállamiság elvének érvényre jutását nemcsak minden tagállamban, de saját intézményeik esetében is. A Trócsányi László biztosi jelölésével kapcsolatban folytatott eljárás során “nem a jogszabályok betartásával járt el” a testület, nem politikai döntést kellett volna hoznia – jelentette ki Varga Judit.

Az igazságügyi miniszter beszélt arról is, hogy hivatali elődei alatt megvalósult a jogrendszer teljes megújítása, elkészült az alaptörvény, valamint az államszervezetet megújító törvények és a két nagy anyagi jogi kódex: a polgári törvénykönyv és a büntető törvénykönyv. Emellett az Országgyűlés elfogadta az eljárásjogi kódexeket, megújult a polgári perrendtartás, a közigazgatási perrendtartás és a büntetőeljárás, valamint új törvény készült a választottbíráskodásról és a nemzetközi magánjogról is.

“Ne gondolja senki, hogy a nagy kodifikációk befejezésével munka nélkül maradt volna a minisztérium” – mondta, hozzátéve: a kódexek hatályosulását folyamatosan vizsgálják és gyűjtik a gyakorlati tapasztalatokat.

Az utólagos hatásvizsgálat mellett a nagy kódexekhez hasonló jelentős feladat lesz Magyarország jogi versenyképességének növelése érdekében a fizetésképtelenségi eljárás megújítása – jelezte Varga Judit.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Külföldi cégrészesedés: a tranzakciók nagy része érintett lehet
2020. május 29.

2020. május 26-án a Kormány elfogadta a 227/2020. (V.25.) sz. Kormányendeletet, ami 2020. december 31. napjáig új hatósági bejelentési kötelezettséget határozott meg az úgynevezett stratégiai társaságokban történő bizonyos részesedés és egyéb jogosultság szerzésére vonatkozó, illetve egyéb, külföldi vagy külföldi hátterű cégek által megvalósított tranzakciókkal kapcsolatban, hívja fel a figyelmet a Baker Mckenzie budapesti irodájának társasági jog és vállalatfelvásárlási csoportja.