Meglepő vége lehet a fillérekért árult sütő körüli botránynak
Nagy port kavart az Electrolux tévedése csütörtökön: a 160 ezer forintos alapárhoz képest szinte fillérekért árult egy beépített sütőt. A cég gyorsan reagált az eseményekre, bocsánatot kért, és levásárolható kupont adott az érintetteknek. Ugyanakkor az 1800 forintért rendelt sütőt senki sem kapja meg. Ügyvédet kérdezett az Index arról, mennyire járt el megfelelően a cég.
Az Index a szerkesztőségébe csütörtökön befutott olvasói levélből értesült arról, hogy óriási bakit követett el az Electrolux: szerda délután 1800 forintért árult a weboldalán egy 160 ezres beépített sütőt, amit 1300-an meg is rendeltek. A hibát gyorsan javította a cég, bocsánatot kért a vásárlóktól, és mindenkinek adott egy levásárolható húszszázalékos kupont.
A TÉVES ÁRON RENDELT SÜTŐT AZONBAN NEM KAPJÁK MEG A VÁSÁRLÓK.
Fellegi Nándort, a Maráczi, Fellegi és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédjét kérdezték arról, hogy mennyire járt el jól a cég, és vajon számíthat-e bírságra a Gazdasági Versenyhivataltól.
A szakértő, aki egyben versenyjogi szakjogász is: a vevőknek a webshopon történő vásárlás esetén mindenképpen javasolt áttekinteniük a webshop üzemeltetőjének szerződési feltételeit (pl. ÁSZF-ét). Nem ritkaság az, hogy ezek az ÁSZF-ek – az Electrolux szabályozásával azonos módon – kifejezetten rögzítik, hogy a megrendelés automatikus visszaigazolása nem minősül eladói »elfogadásnak«. Ehelyett a megrendelés elfogadásához a visszaigazolást követő konkrét eladói elfogadás vagy »megerősítés« szükséges, amellyel a szerződés létrejön – világított rá az ügyvéd. A jelen ügyben tehát az Electrolux jelentősen csökkentette a jogi kockázatait azáltal, hogy a szerződési feltételei között a szerződés létrejöttét egy további feltételhez (eladói elfogadáshoz) kötötte, amely végül nem következett be.
HA AZ ELECTROLUX KIFEJEZETTEN ELFOGADTA VOLNA A MEGRENDELÉST, ÚGY A CÉG A LÉTREJÖTT SZERZŐDÉST JÓ ESÉLLYEL KÖTELES LETT VOLNA TELJESÍTENI – szögezte le Fellegi Nándor, megjegyezve, hogy kivételt jelenthetett volna, ha például az Electrolux tudja igazolni, hogy a megrendelés elfogadása tévedésből történt, és ezt a tévedését előzetesen – kellő gondosság mellett – nem ismerhette fel.
Megtévesztő vagy nyilvánvaló volt?
A fogyasztói árak hibás feltüntetését érintő hasonló ügyekben a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerződésszegéssel kapcsolatos előírásai, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvény (Fttv.) rendelkezései tűnnek leginkább relevánsnak. Ha a webshopot üzemeltető vállalkozás elfogadja a megrendelést – létrejön a szerződés –, azonban nem teljesíti az abban foglaltakat, úgy a vevő követelheti a szerződés teljesítését, vagy akár kártérítési igénnyel is felléphet az üzemeltetővel szemben – mondta az ügyvéd, hozzátéve, hogy ha a webshop üzemeltetője nem fogadja el a megrendelést, úgy a vevőnek továbbra is vannak polgári jogi lehetőségei, azonban lényegesen szűkebb körben. „Megjegyzem, hogy egy esetleges kártérítési perben a bíróság nagy eséllyel értékelné azt a körülményt, hogy a vevő eleget tett-e a kármegelőzési kötelezettségének. Ha ezt a kötelezettségét felróhatóan megszegte, akkor a webshop üzemeltetője az emiatt keletkezett kárt nem köteles megtéríteni” – fűzte hozzá Fellegi.
LÉNYEGES KÉRDÉS TEHÁT, HOGY EGY ADOTT ÜGYBEN VALÓBAN „NYILVÁNVALÓAN HIBÁS” ÁRAKRÓL BESZÉLHETÜNK-E, ÉS EKKÉNT ROSSZHISZEMŰ VÁSÁRLÁSOKRA KERÜL-E SOR A VEVŐ RÉSZÉRŐL.
A fenti, polgári jogi lehetőségeken túlmenően felmerülhet annak az értékelése is, hogy a webshop üzemeltetőjének magatartása (hibás árfeltüntetése) a fogyasztókkal szembeni megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül-e. Ennek keretében szempont például az, hogy a „csökkentett” ár a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára késztette-e, amelyet egyébként nem hozott volna meg. Lényeges, hogy a kereskedelmi gyakorlat megítélése során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki észszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el – magyarázta a versenyjogi szakjogász, aki szerint ennek megfelelően a „hiba nyilvánvalósága” itt is vizsgálandó: ha az nyilvánvalónak tűnik, akkor a megtévesztésre való alkalmassága is erősen kérdéses.
Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat gyanúja esetén a fogyasztóvédelmi hatóság vagy – a gazdasági verseny érdemi érintettsége esetén – a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogosult eljárni. Jogszabályi kötelezettség ugyan nincsen rá, azonban a GVH megtévesztő kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos eljárásai az utóbbi években számos alkalommal azzal zárultak, hogy az eljárás alá vont vállalkozások – a bírság elengedése vagy csökkentése érdekében – fogyasztói jóvátételt vállaltak.
