Megsértette a GDPR-t a kéretlen üzeneteket küldő politikus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Figyelmeztetésben részesítette a NAIH az adatkezeléshez megfelelő jogalappal nem rendelkező politikust és megtiltotta a további jogellenes adatkezelést.

A NAIH-hoz több olyan beadvány érkezett, amelyben a panaszosok azt kifogásolták, hogy 2019. március 14-én a több telefonszámról az alábbi kéretlen, politikai tartalmú SMS üzenetet kapták: „Se Gyurcsány, se Orbán! A nemzeti összefogás seregszemléje (Mi Hazánk, MIÉP, FKGP): Március 15. tér 15-én 15 órától. Ágyútűz, Palmetta stb. Info: www.kuruc.info” A panaszosok ezekre az SMS üzenetekre válaszként elküldve kérték a feladótól telefonszámuk, azaz személyes adatuk törlését.

A NAIH a telefonszámokhoz tartozó előfizetők adatainak kiderítése érdekében megkereste a telefonszámok szolgáltatóit, amelynek tájékoztatása szerint az előfizetések felhasználója az üzenetküldés idején a Kötelezett volt, és a kéretlen üzenetek küldésével kapcsolatban kizárólag ő rendelkezik információkkal.

A NAIH újabb megkeresésére a szolgáltató megküldte a Kötelezettől 2019. március 9. napján érkezett megrendelő levél másolatát, amely szerint „2019. március 15-i rendezvényre, az azt megelőző napokban szeretnék SMS-t küldeni. Kérem ehhez SMS-küldő számokat biztosítani szíveskedjenek.”, továbbá a szolgáltató megrendelést visszaigazoló levelének másolatát, amely szerint azFigyelmeztetésben részesítette a NAIH az adatkezeléshez megfelelő jogalappal nem rendelkező politikust SMS küldéshez biztosítanak SMS küldő számokat, amely számok azonosak a bejelentésekben szereplő telefonszámokkal.

A NAIH többször megkeresésére küldött válaszlevelében a Kötelezett akként nyilatkozott, hogy a sérelmezett SMS-eket ő küldte, az SMS tartalmát tekintve egy március 15-i ünnepségre szóló meghívó volt. Az SMS-küldésnek nem volt kifejezetten kiválasztási módszere, régi ismerőseinek küldte, amilyen telefonszámokat talált a telefonjában, Gmail-fiókjában. Pontosan nem tudja, hogy hány telefonszámra küldött SMS-t, de aki jelezte, hogy nem kíván több üzenetet kapni tőle, azokat a telefonszámokat minden esetben törölte.

A NAIH a tényállás tisztázása érdekében további kérdésekkel fordult a szolgáltatóhoz, amely azt a tájékoztatást adta, hogy a társaság SMS küldő szolgáltatást biztosít, amely szolgáltatás keretében a megrendelőnek lehetősége van szöveges üzenetek küldésére saját maga által beszerzett vagy megvásárolt telefonszámokra. A mennyiségi kedvezmények miatt a szolgáltatás a társaság neve alatt fut, a társaság a szerződő a mobilszolgáltatók felé. Az SMS-küldést a szolgáltatás megrendelője végzi saját hatáskörben. Az SMS-küldő számok felhasználási módját nem ellenőrzik, az üzenetek tartalmáért a megrendelő tartozik felelősséggel. Egy SMS-küldésnek több módja van, egészen a készülékben történő üzenet manuális beírásától, a telefon modemként történő használatáig.

A magánszemély telefonszáma az általános adatvédelmi rendelet1 4. cikk 1. alpontja2 alapján személyes adatnak minősül. Kezelésére alkalmazandóak egyrészt a GDPR általános rendelkezései, másrészt a szektorális jogszabályok, harmadrészt adott esetben a szolgáltatóval kötött szerződés rendelkezései.

Tekintettel arra, hogy a Kötelezett azzal kereste meg a szolgáltatót, hogy a társaság SMS-küldő számokat biztosítson számára abból a célból, hogy a társaság által biztosított telefonszámokról egy 2019. március 15-i rendezvényre – az azt megelőző napokban – SMS üzeneteket tudjon küldeni, és a bejelentések szerint a Kötelezett az SMS-üzeneteket a szolgáltató által biztosított 4 db telefonszámról küldte, továbbá figyelembe véve azt, hogy köztudomású tény, hogy a Kötelezett több, mint egy évtizede aktívan politizál, illetve hogy az SMS-ek küldésének idején az érintett rendezvény egyik szervezőjének az alelnöki tisztségét töltötte be, valamint azt, hogy az SMS-üzenetet – melynek szövege több pártot és politikust is nevesített, nem kifejezetten a saját nevében, aláírásával küldte, ezért az politikai tartalmú üzenetnek tekinthető. Mindezek alapján a NAIH megállapította, hogy a Kötelezett vizsgált adatkezelése a politikai tevékenységével hozható összefüggésbe, vagyis az üzenetek küldésére nem kizárólag személyes vagy otthoni tevékenysége körében került sor, ezért nem tekinthető kizárólag magáncélú adatkezelésnek, így az adatkezelésre a GDPR rendelkezéseit kell alkalmazni.

Figyelemmel arra, hogy a Kötelezett az adatkezelés jogszerűségét megalapozó, megfelelő jogalap fennálltát nem igazolta, hanem arra hivatkozott, hogy az üzeneteket régi ismerőseinek küldte, az adatkezelése a GDPR rendelkezései értelmében nem tekinthető jogszerűnek, ezért a NAIH megállapította, hogy a Kötelezett megsértette a GDPR 6. cikkét azáltal, hogy a telefonjában és Gmail-fiókjában tárolt telefonszámoka jogalap nélkül politikai tartalmú SMS-üzenetet küldött.

A NAIH a GDPR 58. cikk (2) bekezdés f) pontja alapján megtiltotta, hogy a Kötelezett a kezelésében lévő „ismerősi” telefonszámokat megfelelő jogalap nélkül a kizárólag a személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett adatkezelésen túlmutató tevékenységre felhasználja és figyelmeztetésben részesítette a Kötelezettet, ugyanis a NAIH szerint a figyelmeztetés alkalmazása is megfelelő, kellő visszatartó erővel bíró jogkövetkezménynek tekinthető a GDPR-nak való megfelelést biztosító intézkedések meghozatalára, végrehajtására és betartására utasítással.

(naih.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.