Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elsőfokon egyenként 7 év 6 hónap börtönbüntetésre, 10 év gazdasági társaság vezető tisztségének viselésétől eltiltásra és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt a Buda-Cash-ügy vádlottjait a Fővárosi Törvényszék. Emellett a Törvényszék mindegyik vádlottra vagyonelkobzást rendelt el.
Az ítélet szerint a vádlottak a Buda-Cash Brókerház ügyfeleinek befektetéseivel, értékpapírjaival részben sajátjukként rendelkeztek, részben pedig eltulajdonították azokat. Az elkövetési érték
hozzávetőlegesen 110 milliárd forint.
A Törvényszék ítéletében megállapította, hogy jelen büntetőeljárásban a vádlottak által elkövetett bűncselekmény sértettje a Buda-Cash Brókerház. A Buda-Cash Brókerház ügyfelei ebben a
büntetőeljárásban nem tekinthetőek sértetteknek, nem léphettek fel magánfélként, így a polgári jogi igényüket a törvény egyéb útján érvényesíthetik.
A bíróság a bűnszervezetben való elkövetést nem találta megállapíthatónak, mivel álláspontja szerint a szervezettség a Brókerház általános tevékenységének velejárója, azt nem a bűncselekmény
elkövetése érdekében hozták létre.
A bíróság valamennyi vádlott vonatkozásában a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás mellett szükségesnek és indokoltnak látta a vádlottak gazdasági társaság vezető tisztségének viselésétől
való eltiltását, mivel a bűncselekményt vezető tisztségükkel visszaélve követték el.
A Törvényszék a vádlottakkal szemben – a szökés, elrejtőzés veszélyére tekintettel – bűnügyi felügyeletet rendelt el, magatartási szabályként pedig a vádlottak a bíróság által meghatározott
területet külön engedély nélkül nem hagyhatják el. Az elsőfokú ítélet, illetve a vádlottakkal szembeni kényszerintézkedést elrendelő végzés sem jogerős.
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!