Megszűnik az általános munkaköri alkalmassági vizsgálat


Energetikai törvényeket módosított, eltörölte az általánosan kötelező orvosi alkalmassági vizsgálatot, változtatott az önkormányzatok adósságrendezési eljárásán az Országgyűlés.

Megszűnik az általános kötelező orvosi alkalmassági vizsgálat

A képviselők 135 igen, 45 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett megszavazták a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosítását.

A jogszabály értelmében megszűnik az általános munkaköri alkalmassági vizsgálat, de a jogszabály és a munkáltató meghatározhat olyan munkaköröket és foglalkoztatásokat, amikor a továbbiakban is kötelező lesz az orvosi vizsgálat.

A közúti közlekedésről szóló törvény módosításával a jövőben a járművek műszaki vizsgája során nem lehet műszaki vizsgabiztos az, aki ellen bűncselekmény miatt folyik büntetőeljárás. Szigorodnak továbbá a vizsgálóállomás létesítésének feltételei azzal, hogy a létesítendő vállalkozás vezető tisztségviselője, képviselője nem lehet büntetett előéletű.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény kiegészül azzal, hogy a biztosító köteles az értékcsökkenés alkalmazásának módszertanát a honlapján közzétenni. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény módosítása kötelezi az önkéntes pénztárakat, hogy rendelkezzenek honlappal és a közzétételi kötelezettségeiknek azon tegyenek eleget. A honvédek jogállásáról szóló törvény módosítása alapján a Honvéd Vezérkar főnöke különös szolgálati rend bevezetését rendelheti el.

Energetikai törvényeket módosított az Országgyűlés

Az Országgyűlés 143 igen, 33 nem és 6 tartózkodás mellett elfogadta az Egyes energetikai tárgyú törvények módosítását. A bányászati törvény módosítása a gyakorlati jogalkalmazás megkönnyítése érdekében rögzíti, hogy mi tekinthető elsődlegesen gyógyászati vagy elsődlegesen mezőgazdasági célú termálvíz kitermelésnek. A módosítás oka, hogy a bányafelügyelet engedélyezi a termálvíz kitermeléssel történő geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását, az elsődlegesen gyógyászati vagy elsődlegesen mezőgazdasági célú termálvíz kitermelés kivételével, és korábban néhány esetben kérdésként merült fel, hogy melyek ezek.

A meghatározás az alapján történik, hogy a termálvíz felhasználására szolgáló rendszer első hőelvételi pontja milyen célt szolgál.

A jogszabály értelmében egyszerűsödik a föld alatti gáztárolás engedélyeztetése. Az eddigi kettős engedélyezés helyett a jövőben, ha a bányafelügyelet engedélyezi a bányavállalkozó számára a bányatelek föld alatti gáztárolásra történő kiterjesztését, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal külön kérelem benyújtása nélkül, hivatalból átvezeti a módosítást.
A távhőszolgáltatásról szóló törvény módosítása szigorítja az engedély-visszavonásokat, meghatározott esetkörökre szűkítve le az visszavonást megelőző kötelező hivatali felhívást, továbbá a jövőben a súlyosan veszélyeztető módon történő üzemeltetés is engedély-visszavonási oknak minősül.

A földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény úgy módosul, hogy a jövőben a földgázfelhasználás korlátozásának elrendelése esetén az 50 megawattos és annál nagyobb teljesítményű erőművek jogosultak a földgáz biztonsági készlet igénybevételére az erőmű földgázellátása érdekében, a villamosenergia-ellátás biztonsága érdekében.

Minimum tartozáshoz kötik az önkormányzatok adósságrendezési eljárását

Változik a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása, miután a képviselők 135 igen, 41 nem és 9 tartózkodó szavazattal elfogadták az eljárással összefüggő törvények módosítását.
A módosító rendelkezés meghatározza a tartozás minimum összegét, ami alatt az önkormányzat nem indíthat adósságrendezési eljárást.

Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a javaslat általános vitájában mondott expozéjában azzal indokolta a módosítást, hogy a jogalkotó meg kívánja akadályozni, hogy csekély tartozások esetén indítsanak a helyi önkormányzatok önállóságát korlátozó, az adóssággal szemben aránytalan többletteherrel járó eljárást.

A törvény az eddigi, „pénzügyi gondnok” helyett bevezeti az „önkormányzati csődbiztos” terminológiát és bővíti feladatkörét. Az eljárás alatt kötelező a csődbiztos javaslata alapján a helyi önkormányzat vagyonelemeinek felülvizsgálata, a forgalomképes vagyon meghatározása, bővítve ezzel a helyi önkormányzat pénzügyi mozgásterét.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek