Megszűnt a belső határellenőrzés a horvát repülőtereken is


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vasárnaptól Horvátország kilenc nemzetközi repülőtere kezdte meg a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazását, Zágrábban, Dubrovnikban, Splitben, Zárában (Zadar), Pulában, Fiumében (Rijeka), Eszéken (Osijek), Mali Losinjban és Bracon ezeken a repülőtereken a schengeni övezeten belüli járatok nem tartoznak többé határellenőrzés alá – közölte a horvát belügyminisztérium.

Rámutattak: a légi közlekedésben részt vevő összes utas 70 százalékban schengeni, 30 százalékban pedig a schengeni övezeten kívüli. Kivétel a dubrovniki repülőtér, ahol ez az arány fele-fele.

„A schengeni szabályok repülőtereken történő alkalmazása nagymértékben felgyorsítja az utasok áramlását és tehermentesíti a határrendészet munkáját” – hangsúlyozták a közleményben.

Az Európai Bizottság tavaly november közepén állapította meg, hogy Horvátország készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli szabad uniós mozgást biztosító schengeni övezetnek. A szárazföldi és tengeri határátkelőhelyeken az ellenőrzés január 1-jén szűnt meg. A repülőterek három hónapos átmeneti időszakot kaptak az átállásra. Március 26-tól az uniós ország állampolgárainak már egyik határátkelőhelyen sem kell felmutatniuk személyi igazolványukat vagy útlevelüket, amikor belépnek Horvátországba.

A schengeni térségen belül az emberek a határokon ellenőrzés nélkül kelhetnek át és utazhatnak az egyik országból a másikba. A tagállamok közötti ellenőrzés nem szűnt meg az övezeten belül, csak az ellenőrzés módja változott. A belső határokon való ellenőrzésre a schengeni tagállamok úgynevezett mélységi ellenőrzési rendszert működtetnek, amely azt jelenti, hogy az adott ország területén belül az idegenrendészetért felelős hatóságok igazoltathatják a külföldieket. A schengeni szabályok azt is lehetővé teszik, hogy valamely tagállam indokolt esetben, korlátozott időtartamban ideiglenesen visszaállítsa a határellenőrzést.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 25.

GVH-elnök: Kulcskérdés az MI széleskörű, de helyes alkalmazása

„A mesterséges intelligencia széleskörű, de helyes alkalmazása jelentős pozitív hatással lehet a hazai vállalkozások termelékenységére és versenyképességére” – hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az 50. Európai Versenynapon, Budapesten. Az egynapos konferencia során a kontinens versenyjogi közösségének prominens szakértői vitatták meg a szakpolitika legaktuálisabb kérdéseit, többek között a fenntarthatóság és a versenypolitika kapcsolatát és a mesterséges intelligencia jövőbeli lehetőségeit és kockázatait is. A GVH a konferencia keretében a nemzetközi közösség számára is bemutatta a mesterséges intelligencia piacelemzésének eredményeit.

2024. október 25.

Megjelent a CEPEJ igazságszolgáltatási rendszerek értékeléséről szóló 2024. évi jelentése

Az Európa Tanács égisze alatt működő, az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Felelős Európai Bizottság (European Commission for the Efficiency of Justice, CEPEJ) az európai igazságszolgáltatási rendszerek minőségének és hatékonyságának megerősítése érdekében jött létre. Feladata, hogy elemezze az igazságügyi rendszerek elért eredményeit, feltárja a nehézségeket, és javaslatokat dolgozzon ki ezek leküzdésére, egyúttal támogatást nyújtson a tagállamoknak.