Megszűnt a belső határellenőrzés a horvát repülőtereken is


Vasárnaptól Horvátország kilenc nemzetközi repülőtere kezdte meg a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazását, Zágrábban, Dubrovnikban, Splitben, Zárában (Zadar), Pulában, Fiumében (Rijeka), Eszéken (Osijek), Mali Losinjban és Bracon ezeken a repülőtereken a schengeni övezeten belüli járatok nem tartoznak többé határellenőrzés alá – közölte a horvát belügyminisztérium.

Rámutattak: a légi közlekedésben részt vevő összes utas 70 százalékban schengeni, 30 százalékban pedig a schengeni övezeten kívüli. Kivétel a dubrovniki repülőtér, ahol ez az arány fele-fele.

„A schengeni szabályok repülőtereken történő alkalmazása nagymértékben felgyorsítja az utasok áramlását és tehermentesíti a határrendészet munkáját” – hangsúlyozták a közleményben.

Az Európai Bizottság tavaly november közepén állapította meg, hogy Horvátország készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli szabad uniós mozgást biztosító schengeni övezetnek. A szárazföldi és tengeri határátkelőhelyeken az ellenőrzés január 1-jén szűnt meg. A repülőterek három hónapos átmeneti időszakot kaptak az átállásra. Március 26-tól az uniós ország állampolgárainak már egyik határátkelőhelyen sem kell felmutatniuk személyi igazolványukat vagy útlevelüket, amikor belépnek Horvátországba.

A schengeni térségen belül az emberek a határokon ellenőrzés nélkül kelhetnek át és utazhatnak az egyik országból a másikba. A tagállamok közötti ellenőrzés nem szűnt meg az övezeten belül, csak az ellenőrzés módja változott. A belső határokon való ellenőrzésre a schengeni tagállamok úgynevezett mélységi ellenőrzési rendszert működtetnek, amely azt jelenti, hogy az adott ország területén belül az idegenrendészetért felelős hatóságok igazoltathatják a külföldieket. A schengeni szabályok azt is lehetővé teszik, hogy valamely tagállam indokolt esetben, korlátozott időtartamban ideiglenesen visszaállítsa a határellenőrzést.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. június 8.

A befejezett peres ügyek száma meghaladta az érkezett ügyek számát

„Évtizedes, de talán azt is mondhatjuk, hogy évszázados távlatban kijelenthető: a magyar bírósági ítélkezés nagy részben Budapestre koncentrálódik. 2022-ben a Fővárosi Törvényszékre és az itt működő kerületi bíróságokra érkezett a bírósági ügyek 28 százaléka, és itt volt folyamatban az összes bírósági ügy 31 százaléka. Nem véletlen, hogy a Fővárosi Törvényszék nem csupán az ország legnagyobb ügyforgalmú, hanem a legnagyobb létszámú bírósága is. Az engedélyezett létszám közel 760 bíró és 2200 igazságügyi alkalmazott – ennyien teljesítenek szolgálatot a Fővárosi Törvényszéken és a kerületi bíróságokon” – mondta dr. Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón.

2023. június 7.

Adótörvények 2024: számos változással kell számolni

Klasszikus salátatörvény-tervezetet terjesztett az Országgyűlés elé Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes „A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról” címmel kedd délután; a szöveg 152 oldalas.