Megszüntették a bírósági ügyáthelyezések lehetőségét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Törölte a parlament az ügyáthelyezéseket lehetővé tévő rendelkezéseket a bíróságokról szóló és a büntetőeljárási törvényből, valamint a polgári perrendtartásból. Erről a negyedik alkotmánymódosítással összefüggő törvénycsomag elfogadásával döntött az Országgyűlés szerdán. Az OBH elnöke nem választható újra.


A Ház márciusban azt foglalta az alaptörvénybe, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke meghatározott ügyek tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki. Nem lett viszont az alkotmány része az a passzus, amely korábban az alaptörvény átmeneti rendelkezései között lehetővé tette, hogy a legfőbb ügyész másik bíróság előtti vádemelésre adjon utasítást. Mindez több törvény módosítását is szükségessé tette.

A kormány azonban időközben az Európai Bizottság észrevételei nyomán úgy döntött, kiveszi az alkotmányból az ügyáthelyezés lehetőségét, és új megoldást javasol a bíróságok leterheltségének csökkentésére.

Az alkotmány ötödik módosításáról ősszel dönthet a parlament. A képviselők azonban már a múlt héten törvénymódosítást fogadtak el a büntetőeljárások elhúzódásának megakadályozása érdekében, így csökkenhet a törvényszékek és a Fővárosi Ítélőtábla leterheltsége. Most pedig Répássy Róbert igazságügyi államtitkár előterjesztésére a büntetőeljárási törvényből, a polgári perrendtartásból és a bíróságokról szóló törvényből törölték az ügyáthelyezések engedélyezését.

A szerdán elfogadott törvénycsomag összesen 19 jogszabályt módosít. Átvezeti a többi között az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörével kapcsolatos változásokat, és kimondja, hogy az OBH elnöke nem választható újra.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.