Megtagadható a Mol-vezér kiadatása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bánáti János azt tanácsoln Hernádi Zsoltnak, hogy ne hagyja el Magyarországot. Az EU nem szól bele a nemzeti igazságügyi hatóságok vitájába.

A magyar hatóságok bizonyos esetekben megtagadhatják az Interpol-körözés, a nemzetközi vagy akár az európai elfogatóparancs alapján keresett személyek kiadatását – közölte az ilyen jellegű ügyeket jól ismerő Bánáti János ügyvéd annak kapcsán, hogy a horvát hatóságok Interpol-körözést, illetve európai elfogatóparancsot bocsátottak ki Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen.

A szakember azt mondta: a főszabály szerint ilyen esetekben az érintett ország hatóságainak az a feladatuk, hogy a keresett személyt felkutassák, elfogják és kiadják. Bizonyos kivételek azonban mindegyik jogintézménynél vannak, általában ezek közé tartozik, ha az érintett ország hatósága is vizsgálta az adott ügyet és az az álláspontja, hogy nem történt bűncselekmény.

Interpol-körözés esetén a rendőrség felkutatja és őrizetbe veszi a keresett személyt, majd a bíróság vizsgálja, hogy fennállnak-e a kiadatás feltételei. Nemzetközi elfogatóparancsnál a két ország közti jogsegélyegyezmények pontos tartalma dönti el az eljárás végkimenetelét, de még a leginkább automatikusan zajló európai elfogatóparancsnál is előfordulhat, hogy megtagadják a kiadatást, ha abban az ügyben, amely miatt azt kérik, az érintett ország hatóságai is vizsgálódtak már és nem állapítottak meg bűncselekményt. Ilyenkor a döntő az, hogy ugyanazon tényállást vizsgálták-e a két ország hatóságai – jegyezte meg Bánáti János.

Hozzátette, ha a keresett személyt egy harmadik ország hatóságai kerítik kézre, amelyek magával a konkrét üggyel nem foglalkoztak, akkor nyilván a fenti okból nem tagadhatják meg a kiadatást. Ilyenkor elsősorban a megkeresés szabályszerűségének az ellenőrzése fontos, ezért egy ügyvéd ilyen helyzetben azt szokta tanácsolni ügyfelének, hogy ne hagyja el hazáját – fejtette ki.

Az EU nem szól bele

Az európai elfogatóparancs jogintézményének jelenlegi horvátországi alkalmazása értelmében Horvátország kibocsáthat ilyen elfogatóparancsot más EU-országok felé – közölte Mina Andreeva, az igazságügyi kérdésekben illetékes Viviane Reding európai bizottsági alelnök szóvivője.

Az európai elfogatóparancs eljárásrendje tisztán jogi procedúra, a politikai beavatkozás lehetősége nélkül – hangsúlyozta a szóvivő.

Andreeva kiemelte, hogy minden egyes ügyet a nemzeti igazságügyi hatóságok ítélnek meg szükség esetén. A brüsszeli szóvivő szerint így az unió részéről nem
alkothatnak véleményt a Hernádi Zsolttal kapcsolatos konkrét ügy lehetséges kimeneteléről.

Mina Andreeva tudomása szerint a témakör nem szerepel az uniós országok igazságügyi minisztereinek jövő heti luxembourgi tanácskozása napirendjén.

A magyarok már megszüntették az eljárást

Hernádi Zsoltot azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett az azóta első fokon 10 év börtönre ítélt Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a horvát INA olajipari vállalat irányításában. A Mol visszautasította a vádakat. A társaság közölte: soha nem vesztegetett meg egyetlen politikust sem, és nem fizetett kenőpénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait.

A zágrábi megyei bíróság a napokban előzetes letartóztatást rendelt el Hernádi Zsolt ellen a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) kérésére, mert úgy ítélték meg, hogy fennáll a szökés veszélye. Az ügyészség azért kérte ezt, mert Magyarország a közelmúltban elutasította, hogy kézbesítse Hernádi Zsolt számára a horvátországi meghallgatásra szóló idézést. A magyar fél azt mondta, hogy már lefolytatták az eljárást és megállapították, hogy a Mol vezetője nem követte el az említett törvénytelenségeket.

A Mol a napokban közölte, a magyar ügyészség által lefolytatott magyarországi nyomozás során Hernádi Zsolt teljes mértékben együttműködött a magyar hatóságokkal és részletes tanúvallomást tett.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2012. január 20-án megszüntette az eljárást, arra hivatkozva, hogy „sem Hernádi Zsolt, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt”. A nyomozást ugyanazon tényállásra és tények alapján folytatták le, és ahhoz a horvát nyomozás anyaga rendelkezésre állt a főügyészség szerint.

(Forrás: MTI)

---