Megtartható-e a tárgyalás a terhelt távollétében?

Amennyiben a vádlott a jelenlét jogáról nem mond le, a szabályszerűen idézett vádlott távollétében a másodfokú tárgyalás csak akkor tartható meg, ha a terhére nem jelentettek be fellebbezést.

Az alapügy

A kerületi bíróság ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett rablás bűntettében [1978. évi IV. törvény 321. § (2) bekezdés, (3) bekezdés c) pont]. Ezért mint különös visszaesőt egy év börtönbüntetésre és egy év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről is.

Az ítélet ellen az ügyész a II. rendű terhelt terhére a büntetés súlyosítása, vele szemben fegyházbüntetés kiszabása végett, a terhelt és védője felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést.

A másodfokú bíróság 2017. május 31. napján nyilvános ülést tartott, melyen a korábbi Be. 363. § (2) bekezdés b) pontja alapján az ügyet bizonyítás felvétele érdekében tárgyalásra utalta. A nyilvános ülésen a védő hivatkozott arra, hogy védence, aki Belgiumban dolgozik, szeretett volna megjelenni, azonban az idézést olyan időben kapta meg, hogy nem tudott repülőjegyet foglalni.

A törvényszék a tárgyalást 2017. szeptember 13. napjára tűzte ki, arra a II. rendű terheltet megidézte. Az idézést a terhelt nyíregyházi címén 2017. június 12. napján átvette.

A tárgyaláson a terhelt védője bejelentette, hogy védence nem tudott megjelenni, mert szeptember 9-én történt balesete miatt orvosi ellátásra szorul, majd a szeptember 13. napján kelt és szeptember 15. napján érkezett beadványában közölte, hogy a terhelt felépülése hozzávetőleg két hónapot vesz igénybe, és a tárgyaláson jelen kíván lenni.

A terhelt a tárgyaláson nem jelent meg; védője jelen volt. A tanács elnöke megállapította, hogy a II. rendű terhelt idézése szabályszerű, a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, és a tárgyalást megkezdte, azon bizonyítást vett fel, tanúmeghallgatást foganatosított, majd ügydöntő határozatot hozott. A másodfokon eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú ítéletet II. rendű terheltre vonatkozóan akként változtatta meg, hogy a terhelt büntetését két év hat hónap börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra súlyosította; egyebekben azt helybenhagyta.

A korábbi Be. 364. § (1) bekezdése szerint a másodfokú bíróságnak a terheltet a tárgyalásra idéznie kellett. A 365. § (1) bekezdése szerint pedig a tárgyalás a megidézett vádlott távollétében akkor volt megtartható, ha a vádlott előzetesen bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni, illetőleg a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést.
Miután az adott ügyben az ügyész a II. rendű terhelt terhére fellebbezést jelentett be, a tárgyalás a terhelt távollétében akkor lett volna megtartható, ha a terhelt előzetesen bejelentette volna, hogy nem kíván azon részt venni.

A II. rendű terhelt azonban ilyen nyilatkozatot nem tett, ellenkezőleg, védője útján bejelentette a tárgyaláson való részvételi szándékát. Ekként részvétele a tárgyaláson kötelező lett volna.

Felülvizsgálatnak azonban a Be. hatályba lépését követően a 868. § – már hivatkozott – (1) bekezdésére tekintettel csak az abban felsorolt felülvizsgálati okok miatt van helye.

A Be. 600. § (3) bekezdése szerint a tárgyalást a szabályszerűen idézett vádlott távollétében továbbra akkor lehet megtartani, ha a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést.

A Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja szerint pedig feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező, így a másodfokú bíróság ügydöntő határozata ellen a Be. 648. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel a 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján helye van felülvizsgálatnak.

Megjegyzi a Kúria, hogy a jelenlét jogáról a vádlott a hatályos Be. szerint is lemondhat [430. § (1) bekezdés], és amennyiben él ezzel a jogával, a másodfokú tárgyalás a távollétében akkor is megtartható, ha a vádlott terhére fellebbezést jelentettek be. Azaz akkor, ha a jelenlét jogáról nem mond le, a szabályszerűen idézett vádlott távollétében a másodfokú tárgyalás csak akkor tartható meg, ha a terhére nem jelentettek be fellebbezést.

Miután a tárgyalást a törvényszék a terhelt távollétében tartotta meg, annak ellenére, hogy azon a jelenléte kötelező lett volna, a Kúria a felülvizsgálati indítványt alaposnak találva a Be. 663. § (2) bekezdése és (4) bekezdés a) pontja alapján a törvényszék ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Özvegyi nyugdíj holtnak nyilvánítás esetén
2019. november 15.

Özvegyi nyugdíj holtnak nyilvánítás esetén

A Tny. 47. § (1) bekezdéséből nem következik, hogy az egyéves időtartam az igényérvényesítésre nyitva álló határidő lenne, csupán az, hogy az ideiglenes özvegyi nyugdíj a halál időpontjától számítottan legkevesebb egy évig folyósítható.

Szabadság kiadása egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén
2019. november 15.

Szabadság kiadása egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén

Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a Munka törvénykönyv 124. §-a választási lehetőséget biztosít a munkáltatónak arra nézve, hogy a szabadságot munkanapban, avagy a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámba adja ki.