Megtartható-e a tárgyalás a terhelt távollétében?

Amennyiben a vádlott a jelenlét jogáról nem mond le, a szabályszerűen idézett vádlott távollétében a másodfokú tárgyalás csak akkor tartható meg, ha a terhére nem jelentettek be fellebbezést.

Az alapügy

A kerületi bíróság ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett rablás bűntettében [1978. évi IV. törvény 321. § (2) bekezdés, (3) bekezdés c) pont]. Ezért mint különös visszaesőt egy év börtönbüntetésre és egy év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről is.

Az ítélet ellen az ügyész a II. rendű terhelt terhére a büntetés súlyosítása, vele szemben fegyházbüntetés kiszabása végett, a terhelt és védője felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést.

A másodfokú bíróság 2017. május 31. napján nyilvános ülést tartott, melyen a korábbi Be. 363. § (2) bekezdés b) pontja alapján az ügyet bizonyítás felvétele érdekében tárgyalásra utalta. A nyilvános ülésen a védő hivatkozott arra, hogy védence, aki Belgiumban dolgozik, szeretett volna megjelenni, azonban az idézést olyan időben kapta meg, hogy nem tudott repülőjegyet foglalni.

A törvényszék a tárgyalást 2017. szeptember 13. napjára tűzte ki, arra a II. rendű terheltet megidézte. Az idézést a terhelt nyíregyházi címén 2017. június 12. napján átvette.

A tárgyaláson a terhelt védője bejelentette, hogy védence nem tudott megjelenni, mert szeptember 9-én történt balesete miatt orvosi ellátásra szorul, majd a szeptember 13. napján kelt és szeptember 15. napján érkezett beadványában közölte, hogy a terhelt felépülése hozzávetőleg két hónapot vesz igénybe, és a tárgyaláson jelen kíván lenni.

A terhelt a tárgyaláson nem jelent meg; védője jelen volt. A tanács elnöke megállapította, hogy a II. rendű terhelt idézése szabályszerű, a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, és a tárgyalást megkezdte, azon bizonyítást vett fel, tanúmeghallgatást foganatosított, majd ügydöntő határozatot hozott. A másodfokon eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú ítéletet II. rendű terheltre vonatkozóan akként változtatta meg, hogy a terhelt büntetését két év hat hónap börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra súlyosította; egyebekben azt helybenhagyta.

A korábbi Be. 364. § (1) bekezdése szerint a másodfokú bíróságnak a terheltet a tárgyalásra idéznie kellett. A 365. § (1) bekezdése szerint pedig a tárgyalás a megidézett vádlott távollétében akkor volt megtartható, ha a vádlott előzetesen bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni, illetőleg a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést.
Miután az adott ügyben az ügyész a II. rendű terhelt terhére fellebbezést jelentett be, a tárgyalás a terhelt távollétében akkor lett volna megtartható, ha a terhelt előzetesen bejelentette volna, hogy nem kíván azon részt venni.

A II. rendű terhelt azonban ilyen nyilatkozatot nem tett, ellenkezőleg, védője útján bejelentette a tárgyaláson való részvételi szándékát. Ekként részvétele a tárgyaláson kötelező lett volna.

Felülvizsgálatnak azonban a Be. hatályba lépését követően a 868. § – már hivatkozott – (1) bekezdésére tekintettel csak az abban felsorolt felülvizsgálati okok miatt van helye.

A Be. 600. § (3) bekezdése szerint a tárgyalást a szabályszerűen idézett vádlott távollétében továbbra akkor lehet megtartani, ha a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést.

A Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja szerint pedig feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező, így a másodfokú bíróság ügydöntő határozata ellen a Be. 648. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel a 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján helye van felülvizsgálatnak.

Megjegyzi a Kúria, hogy a jelenlét jogáról a vádlott a hatályos Be. szerint is lemondhat [430. § (1) bekezdés], és amennyiben él ezzel a jogával, a másodfokú tárgyalás a távollétében akkor is megtartható, ha a vádlott terhére fellebbezést jelentettek be. Azaz akkor, ha a jelenlét jogáról nem mond le, a szabályszerűen idézett vádlott távollétében a másodfokú tárgyalás csak akkor tartható meg, ha a terhére nem jelentettek be fellebbezést.

Miután a tárgyalást a törvényszék a terhelt távollétében tartotta meg, annak ellenére, hogy azon a jelenléte kötelező lett volna, a Kúria a felülvizsgálati indítványt alaposnak találva a Be. 663. § (2) bekezdése és (4) bekezdés a) pontja alapján a törvényszék ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Mikor állapítható meg a bűnszervezetben való elkövetés?
2019. június 17.

Mikor állapítható meg a bűnszervezetben való elkövetés?

Nem kizárt a bűnszervezet megállapítása akkor sem, ha egyébként egy korábban legálisan működő csoport a szervezete kereteit felhasználva súlyos megítélésű bűncselekmények elkövetését határozza el és azokat meg is valósítja. Ugyanis akkor, ha ezen működés kapcsán fennállnak a bűnszervezet alanyi és tárgyi feltételei, az abban résztvevők magatartása bűnszervezetben elkövetettként értékelendő.

Kizárt az ügyvédi tevékenység gyakorlása az ügyészi jogviszony megszűnését követő két évig
2019. június 17.

Kizárt az ügyvédi tevékenység gyakorlása az ügyészi jogviszony megszűnését követő két évig

Az Üttv. 20. § (3) bekezdése alapján az ügyvéd nem járhat el azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv által gyakorolt eljárásban, amelynél jogviszonya fennállt. Ez a tilalom olyan más közhatalmat gyakorló szerv (jelen esetben bíróság) előtti eljárásra is érvényes, amelyben az a közhatalmat gyakorló szerv (ügyészség) is részt vesz, amellyel az ügyvéd korábban jogviszonyban állt.