Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Országgyűlés szerdán titkos szavazással alkotmánybíróvá választotta Czine Ágnest, Sulyok Tamást és Varga Zs. Andrást, a kormánypártok jelöltjeit.
Czine Ágnes bírót, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetőjét 156 igen szavazattal, egy nem és egy tartózkodás mellett választották alkotmánybíróvá. Sulyok Tamás ügyvéd, a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének oktatója 138 igen szavazattal, 4 nem ellenében, egy tartózkodás mellett lett az Alkotmánybíróság (AB) tagja. Varga Zs. Andrást, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánját, korábbi legfőbbügyész-helyettest pedig 133 igen szavazattal, 8 nem ellenében, egy tartózkodással választották meg.
A megválasztott bírók az Országgyűlés előtt esküt tettek. Az eskütételen jelen volt mások mellett Paczolay Péter AB-elnök és az Alkotmánybíróság több tagja is. Az esküokmányok aláírása után a megválasztott alkotmánybíráknak gratulált Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Kövér László házelnök, Trócsányi László igazságügyi miniszter, a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP frakcióvezetője, valamint a független Fodor Gábor. A szocialisták nem vettek részt az alkotmánybíró-választásban.
Sulyok Tamás és Varga Zs. András szeptember 27-től, Czine Ágnes pedig november 15-étől lesz a testület tagja.
Az alkotmánybíró-választásra azért volt szükség, mert az ősszel három alkotmánybíró kilencéves megbízatása jár le. (A korábbi törvény értelmében a bírókat kilenc évre választották.) Bragyova András és Kovács Péter szeptember végén, Balogh Elemér pedig novemberben távozik a testületből.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!