Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Országgyűlés szerdán titkos szavazással alkotmánybíróvá választotta Czine Ágnest, Sulyok Tamást és Varga Zs. Andrást, a kormánypártok jelöltjeit.
Czine Ágnes bírót, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetőjét 156 igen szavazattal, egy nem és egy tartózkodás mellett választották alkotmánybíróvá. Sulyok Tamás ügyvéd, a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének oktatója 138 igen szavazattal, 4 nem ellenében, egy tartózkodás mellett lett az Alkotmánybíróság (AB) tagja. Varga Zs. Andrást, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánját, korábbi legfőbbügyész-helyettest pedig 133 igen szavazattal, 8 nem ellenében, egy tartózkodással választották meg.
A megválasztott bírók az Országgyűlés előtt esküt tettek. Az eskütételen jelen volt mások mellett Paczolay Péter AB-elnök és az Alkotmánybíróság több tagja is. Az esküokmányok aláírása után a megválasztott alkotmánybíráknak gratulált Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Kövér László házelnök, Trócsányi László igazságügyi miniszter, a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP frakcióvezetője, valamint a független Fodor Gábor. A szocialisták nem vettek részt az alkotmánybíró-választásban.
Sulyok Tamás és Varga Zs. András szeptember 27-től, Czine Ágnes pedig november 15-étől lesz a testület tagja.
Az alkotmánybíró-választásra azért volt szükség, mert az ősszel három alkotmánybíró kilencéves megbízatása jár le. (A korábbi törvény értelmében a bírókat kilenc évre választották.) Bragyova András és Kovács Péter szeptember végén, Balogh Elemér pedig novemberben távozik a testületből.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
