Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szeptembertől módosultak az ítélőtáblák illetékességi területei: a Szolnoki Törvényszék a Debreceni Ítélőtáblától a Szegedihez kerül, míg Debrecen cserében eljár az Egri Törvényszék ügyeiben. Utóbbi eddig a Fővárosi Ítélőtáblához tartozott, amely az elmúlt években egyre növekvő leterheltséggel küzdött.
A módosítással csökken a Fővárosi Ítélőtábla alá tartozó törvényszékek száma, amellyel a fővárosi ítélkezés időszerűségi mutatóinak jelentős javulása várható.
Az ítélőtáblai rendszer az elmúlt tíz évben bebizonyította, hogy nélkülözhetetlen eleme a magyarországi bíráskodásnak, nagy szerepe van abban, hogy felgyorsult és magasabb színvonalú lett az ítélkezés.
Az eltelt időszakban azonban az is nyilvánvalóvá vált, hogy jelentős aránytalanságok alakultak ki az eltérő mennyiségű és minőségű ügyérkezés következtében az egyes ítélőtáblák leterheltsége tekintetében, ami döntő hatással van az ítélkezés időszerűségére: a túlterhelt bíróságokon jelentős mértékben lelassulhat az ítélkezés, ez pedig érdeksérelmet okoz a jogkereső állampolgárnak.
Az Országgyűlés, az Országos Bírósági Hivatal kezdeményezésére 2013. júniusában fogadta el azt a törvényt, amely alapján a Szolnoki Törvényszék a Debreceni Ítélőtáblától a Szegedihez kerül, míg Debrecen cserében eljár az Egri Törvényszék ügyeiben, ami eddig a Fővárosi Ítélőtáblához tartozott. A Szegedi Ítélőtáblához került Jász-Nagykun-Szolnok megye, így a Szolnoki Törvényszék és a területén működő járásbíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket a jövőben a Szegedi Ítélőtábla bírálja.
A változásokat a jelentős aránytalanságok megszüntetése indokolta. A Fővárosi Ítélőtábla ugyanis a többi ítélőtáblához képest a jóval nagyobb mennyiségű ügyérkezés következtében jelentősen leterheltté vált, és évről évre nagyobb ügyhátralékot halmozott fel. Az egy tárgyaló tanácsra jutó érkezett büntető peres ügyek száma 2012-ben például a Fővárosi Ítélőtáblán volt az országban az egyik legmagasabb (11 db/hó, ami az országos átlag 133,36 %-a), míg a Szegedi ítélőtáblán az országban a legalacsonyabb (4,98 db/hó, ami az országos átlag 60,34 %-a).
A Fővárosi Ítélőtábla büntető ügyszakának munkaterhe tehát több mint kétszerese volt az elmúlt évben a Szegedi Ítélőtábláénak. Még jelentősebbek a különbségek, ha a folyamatban maradt ügyek számát nézzük: a Fővárosi Ítélőtábla bírái majdnem kilencszer annyi ügyet görgetnek maguk előtt, mint szegedi kollégáik.
A közeljövőben a helyzeten tovább ronthat a Fővárosi Törvényszék teljesítményének jelentős javulása: ugyanis e bíróság ebben az évben majdnem annyi ügyet fejezett be, mint az elmúlt időszakban egy teljes év alatt (ez a szám 180.992 ügyet takar, az egy évben átlagosan befejezett ügyek száma eddig kb. 200.000 volt). A befejezések ugrásszerű emelkedése arányosan növeli a másod- illetve harmadfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla ügyérkezését is.
Az illetékességi terület módosítása segít abban, hogy az arányaiban kevésbé leterhelt ítélőtáblák az időszerű ítélkezés követelményeinek továbbra is eleget tegyenek, míg a Fővárosi Ítélőtábla időszerűségi mutatói számottevően javuljanak. Ezáltal kiegyenlítődnek az igazságszolgáltatásban az ügyek elbírálásának időtartamában jelentkező különbségek.
Az ítélőtáblák 2013. szeptember 1-től hatályos illetékességi területe innen letölthető
(Forrás: bíróság.hu)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
