Miben különbözik a tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződés?

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. január 30.
Címkék: , , , ,
Rovat:
Cikkünkben az OBH dr. Szabóné dr. Komjáthy Gabriellával, a Tatabányai Törvényszék tanácsvezető bírájával készített riportot olvashatják.

Idős korban jó, ha támaszkodhatunk valakire. Sokan kötnek tartási szerződést ennek biztosítására, azonban jó, ha ismerjük a buktatókat. Célszerű, ha a felek a szerződésben előre, részletesen rögzítik, mit várnak el a másiktól vagy mit tehetnek akkor, ha valami nem úgy alakul, ahogy eltervezték.

A tartási kötelezettségnek milyen fajtáit szabályozza a jog? Mikor beszélhetünk tartási kötelezettségről?

A tartási kötelezettség egyrészről alapulhat jogszabályon: a Polgári Törvénykönyv családjogi könyve rendezi, hogy rokonaival szemben ki, milyen körben és milyen feltételek mellett tarthat igényt tartásra.A másik eset, amikor a felek szerződése hozza létre a tartási kötelezettséget, ilyenkor a kötelezett és a jogosult, tehát az eltartó és az eltartott megállapodik egymással. A tartási szerződés esetén a feleknek minden lényeges kérdésben meg kell állapodniuk: például, hogy az eltartó hogy biztosítja az eltartó lakhatását, élelemmel és ruházattal való ellátását, gondozását, betegsége esetén ápolását, esetleg illő eltemettetését. A tartási vagy életjáradéki szerződést egyébként a jövőre nézve is köthetünk, amikor az eltartott még nem szorul tartásra.

Tehát mondhatjuk, hogy nem az eltartó döntésén múlik, hogy milyen típusú tartást nyújt?

Ez mindenkor a felek megállapodásán múlik. A szerződésben az eltartó által vállalt szolgáltatásoknak igazodnia kell az eltartott igényeihez. Az eltartott életkorára, egészségi állapotára, körülményeire figyelemmel megfogalmazza az igényeit és az eltartónak ennek ismeretében kell döntenie: tudja-e teljesíteni ezeket a szolgáltatásokat.

A tartási szerződéstől miben tér el az életjáradéki szerződés?

Tartási szerződés esetén az eltartó a szerződésben vállalt tartási szolgáltatásokat, például élelmezést, ápolást nyújt.  Ezzel szemben életjáradéki szerződés esetében az eltartó azt vállalja, hogy havonta valamennyi összeget – sőt van, amikor terméket vagy terményt – fizet vagy ad az eltartottnak.

Mit lehet tenni, ha időközben megromlik a viszony a felek között?

Ha bármilyen körülményváltozás előáll a szerződés megkötése után, ami miatt az eltartó már nem tudja teljesíteni-, az eltartott nem tudja elfogadni a tartási szolgáltatást, akkor bírósághoz fordulhat az, aki a kialakult helyzetet sérelmesnek tartja. A bíróságnak ilyenkor mindig fel kell tárnia, hogy a kapcsolat milyen volt a szerződéskötéskor, változott-e, ha igen, milyen okból, milyen mérvű változás következett be. Ilyenkor elképzelhető, hogy egyszerűen a szolgáltatások körének megváltoztatásával módosítani lehet a jogviszonyt. Legvégső esetben pedig sor kerülhet a megszüntetésre is. Itt fontos megjegyezni, hogy megszüntetés esetén el kell számolnia a feleknek azzal, amit addig egymástól kaptak. Ez lényegében azt jelenti, hogy az eltartott visszakaphatja az ingatlant, amit átruházott, cserében meg kell térítenie a kapott tartás ellenértékét. Az elszámolást nehezítheti, ha például az átruházott ingatlant az eltartó felújította.

Mi történik akkor, ha az eltartó azt látja: nem áll arányban az általa nyújtott szolgáltatás a szerződés ellenértékével? Meggondolhatja magát és ez lehet a megszüntetés indoka?

Nem, hiszen amikor megköti a szerződést, ő arra vállal kötelezettséget, hogy a jogosultnak haláláig nyújtja a szerződésben nevesített szolgáltatásokat. A tartási szerződést „szerencse elemet” hordozó szerződésnek is nevezzük, hiszen soha nem látható előre, hogy az eltartónak milyen hosszú időn keresztül kell teljesítenie a tartást.  Nem vezethet a tartási szerződés megszüntetéséhez, ha kiderül, a „vártnál” hamarabb kell például 24 órában ápolnia, gondoznia az eltartottat. Más a helyzet akkor, ha az eltartó  körülményeiben  olyan lényeges körülményváltozás áll be – például az eltartó egészségi állapotában bekövetkezett hirtelen romlás-, ami miatt már nem tudja tartani az eltartottat. Ez esetben – ha a felek a szerződés feltételeinek módosítását egyezséggel nem tudják rendezni – az eltartó bírósághoz fordulhat, kérheti a szerződés módosítását, életjáradéki szerződéssé átalakítását, illetve a szerződés megszüntetését.

Tartási és életjáradéki szerződést csak magánszemély köthet vagy akár egy cég is?

Értelemszerűen eltartott csak magánszemély lehet. Eltartó azonban gazdálkodó szervezet is lehet. Ebben az esetben azonban célszerű a szerződésben kitérni arra, ki lesz az úgynevezett „teljesítési segéd” vagyis ki végzi ténylegesen a tartási, gondozási feladatokat. Idősek otthona esetében például jellemzően az alkalmazott az, aki személyes szolgáltatást nyújt az eltartottnak. Életjáradéknál nincs ennek jelentősége.

Ha a tartásért vagy az életjáradékért cserébe ingatlant ajánl fel az eltartott, mikor száll át ennek a tulajdonjoga? Mit jelent, ha azt látjuk a tulajdoni lapon, hogy tartási jog van bejegyezve?

Amikor a szerződést a felek megkötik, rendelkeznek az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról. Amikor az ingatlanügyi hatóság az eltartót az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzi, akkor megtörténik a tulajdonjog átszállása is. Az eltartott javára pedig tartási jog jegyezhető be, ami a tulajdoni lapon teherként fog szerepelni. A tartási jog az eltartott biztosítéka arra, hogy amennyiben az eltartó nem teljesíti szerződéses kötelezettségét, az ingatlanból kielégítést kereshet. A tartási jog nem akadálya annak, hogy az eltartó az ingatlant értékesítse, mert a tartási jog az ingatlan mindenkori tulajdonosát köti, tűrnie kell az eltartott követelésének ingatlanból való kielégítését. Ez az igény természetesen csak bírósági eljárásban érvényesíthető megegyezés hiányában.

Ilyen esetben biztosítja a tartási jog, hogy az eltartott az ingatlanban maradhasson?

A szerződésben erre is ki kell térni. A tartási szolgáltatások körébe tartozik a lakhatás biztosítása is, ennek érdekében a tartási szerződésben azt kell rögzíteni, hogy a tartásért átruházott ingatlanban az eltartó biztosítja az eltartott lakhatását. Ez is egyfajta védelmet nyújt az eltartottnak, ugyanis használati jogot biztosít neki abban az ingatlanban, aminek már nem a tulajdonosa.

Miben különbözik az öröklési szerződés a tartási és életjáradéki szerződéstől? Annak szabályai nyújthatnak nagyobb biztosítékot az eltartottnak?

Az eltartónak öröklési szerződés esetén is ugyanazokat a szolgáltatásokat kell nyújtania, mint egy tartási szerződésnél. A különbség az eltartotti oldalon jelentkezik, mégpedig a tartásért cserébe felajánlott ingatlan tulajdonjoga kapcsán. Öröklési szerződés esetén a tulajdonjog nem a szerződés megkötésével egyidejűleg száll át az eltartóra. Az öröklési szerződésnél – ugyanúgy, mint egy végrendelet esetében – az eltartó csak az eltartott halálával válik tulajdonossá. Ez nagyobb biztosíték az eltartottnak, mint a tartási szerződés. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy sokkal szigorúbb formai és tartalmi követelményei vannak egy öröklési szerződésnek, mint a tartási vagy életjáradéki szerződésnek, hiszen itt a végrendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


A munkavállaló személyiségi jogának korlátozása
2019. április 19.

A munkavállaló személyiségi jogának korlátozása

A munkavállalónak a párkapcsolatára vonatkozó adat védelméhez, illetve a magánélethez való jog személyiségi joga, így tőle erre nézve csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.

Munkavállaló felelőssége a munkahelyi balesetért
2019. április 19.

Munkavállaló felelőssége a munkahelyi balesetért

A munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása a baleset bekövetkezésénél nem állapítható meg, ha a munkáltató nem tett eleget az egészséges és biztonságos munkavégzés biztosítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Felfüggesztett büntetést kapott az orvvadász
2019. április 18.

A Tapolcai Járásbíróság 2019. április 17-én kihirdetett ítéletével lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés, valamint orvvadászat bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat, és ezért őt két év – végrehajtásában négy évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.

Nemzeti exportcikk lehet a digitális bíróságból
2019. április 17.

Együttműködési megállapodást kötött 2019. április 17-én dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, mely szerint a jövőben Magyarország bíróságai is bekapcsolódnak hazánk digitális exportjának fejlesztésébe.