Miben különbözik a tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződés?

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. január 30.
Címkék: , , , ,
Rovat:
Cikkünkben az OBH dr. Szabóné dr. Komjáthy Gabriellával, a Tatabányai Törvényszék tanácsvezető bírájával készített riportot olvashatják.

Idős korban jó, ha támaszkodhatunk valakire. Sokan kötnek tartási szerződést ennek biztosítására, azonban jó, ha ismerjük a buktatókat. Célszerű, ha a felek a szerződésben előre, részletesen rögzítik, mit várnak el a másiktól vagy mit tehetnek akkor, ha valami nem úgy alakul, ahogy eltervezték.

A tartási kötelezettségnek milyen fajtáit szabályozza a jog? Mikor beszélhetünk tartási kötelezettségről?

A tartási kötelezettség egyrészről alapulhat jogszabályon: a Polgári Törvénykönyv családjogi könyve rendezi, hogy rokonaival szemben ki, milyen körben és milyen feltételek mellett tarthat igényt tartásra.A másik eset, amikor a felek szerződése hozza létre a tartási kötelezettséget, ilyenkor a kötelezett és a jogosult, tehát az eltartó és az eltartott megállapodik egymással. A tartási szerződés esetén a feleknek minden lényeges kérdésben meg kell állapodniuk: például, hogy az eltartó hogy biztosítja az eltartó lakhatását, élelemmel és ruházattal való ellátását, gondozását, betegsége esetén ápolását, esetleg illő eltemettetését. A tartási vagy életjáradéki szerződést egyébként a jövőre nézve is köthetünk, amikor az eltartott még nem szorul tartásra.

Tehát mondhatjuk, hogy nem az eltartó döntésén múlik, hogy milyen típusú tartást nyújt?

Ez mindenkor a felek megállapodásán múlik. A szerződésben az eltartó által vállalt szolgáltatásoknak igazodnia kell az eltartott igényeihez. Az eltartott életkorára, egészségi állapotára, körülményeire figyelemmel megfogalmazza az igényeit és az eltartónak ennek ismeretében kell döntenie: tudja-e teljesíteni ezeket a szolgáltatásokat.

A tartási szerződéstől miben tér el az életjáradéki szerződés?

Tartási szerződés esetén az eltartó a szerződésben vállalt tartási szolgáltatásokat, például élelmezést, ápolást nyújt.  Ezzel szemben életjáradéki szerződés esetében az eltartó azt vállalja, hogy havonta valamennyi összeget – sőt van, amikor terméket vagy terményt – fizet vagy ad az eltartottnak.

Mit lehet tenni, ha időközben megromlik a viszony a felek között?

Ha bármilyen körülményváltozás előáll a szerződés megkötése után, ami miatt az eltartó már nem tudja teljesíteni-, az eltartott nem tudja elfogadni a tartási szolgáltatást, akkor bírósághoz fordulhat az, aki a kialakult helyzetet sérelmesnek tartja. A bíróságnak ilyenkor mindig fel kell tárnia, hogy a kapcsolat milyen volt a szerződéskötéskor, változott-e, ha igen, milyen okból, milyen mérvű változás következett be. Ilyenkor elképzelhető, hogy egyszerűen a szolgáltatások körének megváltoztatásával módosítani lehet a jogviszonyt. Legvégső esetben pedig sor kerülhet a megszüntetésre is. Itt fontos megjegyezni, hogy megszüntetés esetén el kell számolnia a feleknek azzal, amit addig egymástól kaptak. Ez lényegében azt jelenti, hogy az eltartott visszakaphatja az ingatlant, amit átruházott, cserében meg kell térítenie a kapott tartás ellenértékét. Az elszámolást nehezítheti, ha például az átruházott ingatlant az eltartó felújította.

Mi történik akkor, ha az eltartó azt látja: nem áll arányban az általa nyújtott szolgáltatás a szerződés ellenértékével? Meggondolhatja magát és ez lehet a megszüntetés indoka?

Nem, hiszen amikor megköti a szerződést, ő arra vállal kötelezettséget, hogy a jogosultnak haláláig nyújtja a szerződésben nevesített szolgáltatásokat. A tartási szerződést „szerencse elemet” hordozó szerződésnek is nevezzük, hiszen soha nem látható előre, hogy az eltartónak milyen hosszú időn keresztül kell teljesítenie a tartást.  Nem vezethet a tartási szerződés megszüntetéséhez, ha kiderül, a „vártnál” hamarabb kell például 24 órában ápolnia, gondoznia az eltartottat. Más a helyzet akkor, ha az eltartó  körülményeiben  olyan lényeges körülményváltozás áll be – például az eltartó egészségi állapotában bekövetkezett hirtelen romlás-, ami miatt már nem tudja tartani az eltartottat. Ez esetben – ha a felek a szerződés feltételeinek módosítását egyezséggel nem tudják rendezni – az eltartó bírósághoz fordulhat, kérheti a szerződés módosítását, életjáradéki szerződéssé átalakítását, illetve a szerződés megszüntetését.

Tartási és életjáradéki szerződést csak magánszemély köthet vagy akár egy cég is?

Értelemszerűen eltartott csak magánszemély lehet. Eltartó azonban gazdálkodó szervezet is lehet. Ebben az esetben azonban célszerű a szerződésben kitérni arra, ki lesz az úgynevezett „teljesítési segéd” vagyis ki végzi ténylegesen a tartási, gondozási feladatokat. Idősek otthona esetében például jellemzően az alkalmazott az, aki személyes szolgáltatást nyújt az eltartottnak. Életjáradéknál nincs ennek jelentősége.

Ha a tartásért vagy az életjáradékért cserébe ingatlant ajánl fel az eltartott, mikor száll át ennek a tulajdonjoga? Mit jelent, ha azt látjuk a tulajdoni lapon, hogy tartási jog van bejegyezve?

Amikor a szerződést a felek megkötik, rendelkeznek az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról. Amikor az ingatlanügyi hatóság az eltartót az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzi, akkor megtörténik a tulajdonjog átszállása is. Az eltartott javára pedig tartási jog jegyezhető be, ami a tulajdoni lapon teherként fog szerepelni. A tartási jog az eltartott biztosítéka arra, hogy amennyiben az eltartó nem teljesíti szerződéses kötelezettségét, az ingatlanból kielégítést kereshet. A tartási jog nem akadálya annak, hogy az eltartó az ingatlant értékesítse, mert a tartási jog az ingatlan mindenkori tulajdonosát köti, tűrnie kell az eltartott követelésének ingatlanból való kielégítését. Ez az igény természetesen csak bírósági eljárásban érvényesíthető megegyezés hiányában.

Ilyen esetben biztosítja a tartási jog, hogy az eltartott az ingatlanban maradhasson?

A szerződésben erre is ki kell térni. A tartási szolgáltatások körébe tartozik a lakhatás biztosítása is, ennek érdekében a tartási szerződésben azt kell rögzíteni, hogy a tartásért átruházott ingatlanban az eltartó biztosítja az eltartott lakhatását. Ez is egyfajta védelmet nyújt az eltartottnak, ugyanis használati jogot biztosít neki abban az ingatlanban, aminek már nem a tulajdonosa.

Miben különbözik az öröklési szerződés a tartási és életjáradéki szerződéstől? Annak szabályai nyújthatnak nagyobb biztosítékot az eltartottnak?

Az eltartónak öröklési szerződés esetén is ugyanazokat a szolgáltatásokat kell nyújtania, mint egy tartási szerződésnél. A különbség az eltartotti oldalon jelentkezik, mégpedig a tartásért cserébe felajánlott ingatlan tulajdonjoga kapcsán. Öröklési szerződés esetén a tulajdonjog nem a szerződés megkötésével egyidejűleg száll át az eltartóra. Az öröklési szerződésnél – ugyanúgy, mint egy végrendelet esetében – az eltartó csak az eltartott halálával válik tulajdonossá. Ez nagyobb biztosíték az eltartottnak, mint a tartási szerződés. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy sokkal szigorúbb formai és tartalmi követelményei vannak egy öröklési szerződésnek, mint a tartási vagy életjáradéki szerződésnek, hiszen itt a végrendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Letartóztatták egy embercsempész csoport irányítóját
2019. december 7.

Letartóztatásba helyezte bíróság azt a 37 éves, Budapesten élő, menekültstátusszal rendelkező szír férfit, akit a Fővárosi Főügyészség azzal gyanúsít, hogy egy embercsempész csoport szervezője, irányítója volt.

Húsz év fegyházra ítélték az óbudai óvónő gyilkosát
2019. december 6.

Húsz év fegyházbüntetésre ítélte az óbudai óvónőt lelövő férfit a Fővárosi Törvényszék. A bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény elkövetését előre kitervelt bosszú vezérelte.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan
2019. december 6.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan

A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A kárenyhítési kötelezettség teljesítését az eset összes körülményei mérlegelésével lehet megítélni az objektív kárfelelősséggel tartozó, de annak megtérítése alól mentesülni kívánó munkáltató által bizonyított tények alapul vételével. Abban az esetben, amikor a munkavállaló bizonyítottan a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában betöltött munkakörének megfelelő állást keresett, aktívan eleget tett kárenyhítési kötelezettségének.