Új jogegységi döntések születtek a Kúrián


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

KMPJE 1/2019 és 1/2019 KMJE számokon jogegységi határozatokat hozott a Kúria. A döntések a közigazgatási határozatok kézbesítésének a módjára, perelhetőségére, illetve a közigazgatási határozatok semmisségének megítélésére vonatkoznak.

Az 1/2019 KMJE számú határozat

Jogegységi eljárást folytatott le a Kúria, mert a legfőbb bírói fórum el kívánt térni a korábban EBH.2009. 2109. számon elvi határozatként közzé tett döntésétől. A közzétett határozat szerint a jogi képviselővel eljáró ügyfél esetében a közigazgatási határozat kézbesítése akkor szabályszerű, ha a kézbesítés a jogi képviselő részére történik. Ennek hiányában a jogorvoslati lehetőség nem nyílik meg, így a közigazgatási határozat nem perelhető. Az indítvány felveti, hogy a jogi képviselővel rendelkező ügyfél részére történő határozatközlés joghatályosnak tekinthető-e, annak megtörténtekor törvényesen megnyílnak-e a jogorvoslati határidők, és az e határidőn belül benyújtott jogorvoslati kérelem elbírálása során a jogi képviselő részére történő közlés hiánya miként értékelhető. A Legfőbb Ügyészség az eljárás során hangsúlyozta, hogy a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény különös, jelentős joghatást fűz a közigazgatási határozat kézbesítéséhez, ezért e szabályok megsértése súlyos eljárási szabályszegésnek minősül, amely kihat az ügy érdemi eldöntésére. A jogegységi tanács értékelte a korábban kialakult egységes bírói gyakorlatot az ügyfélnek a tisztességes eljáráshoz való jogát, illetőleg a jogorvoslat gyakorlásának jelentőségét és elrendelte az EBH.2009. 2109. számú elvi határozat határozatként való fenntartásának megszüntetését. Megállapította továbbá, hogy ha az ügyfél a közigazgatási eljárásban jogi képviseletet vesz igénybe, a jogi képviselő részére történő kézbesítés minősül joghatályos közlésnek, joghatályos közlés hiányában a jogorvoslati határidők nem kezdődnek meg.

Az 1/2019 számú KMPJE számú határozat

A Kúria Közigazgatási- Munkaügyi Kollégiumának vezetője a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben biztosított jogkörében élve – észlelve azt, hogy a közigazgatási határozatok semmisségének megítélésével kapcsolatosan egymástól eltérő bírósági ítéletek születtek – indítványozta, hogy a jogegységi tanács foglaljon állást az alábbi kérdésekben:

–  Melyek azok a körülmények amelyek megalapozzák a közigazgatási határozatok semmisségét?
–  Hogyan értékelhető az aláírás hibájából eredő jogszabálysértés?
–  Melyek a nyilvánvaló semmisség esetei és ezeket a körülményeket hivatalból kell-e az eljáró bíróságnak vizsgálni a felülvizsgálati eljárásában?
–  Mi a jogi jelentősége az elsőfokú határozat semmisségének?

A vélemények megismerését követően a jogegységi tanács döntött a felmerült kérdésekben. Megállapította, hogy a közigazgatási döntés semmisségét törvény állapítja meg és a semmisségi okok köre nem bővíthető.

Rögzítette a jogegységi határozat, hogy a közigazgatási határozat kiadmányozásának hiányosságai nem eredményeznek semmisséget, az ilyen eljárás jogszabálysértőnek minősül. Nyilvánvalóan semmisnek minősíti a jogegységi tanács azt a közigazgatási döntést, amelynek semmissége külön bizonyítási eljárás nélkül megállapítható. Állást foglalt a jogegységi tanács arról, hogy a közigazgatási perben eljáró bíróság az elsőfokú hatósági döntés semmissége esetén a másodfokú hatósági döntést hatályon kívül helyezi és az elsőfokú döntést megsemmisíti.

(lb.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Magyarország tovább erősítette pozícióját az uniós igazságügyi eredménytáblán

Az Európai Bizottság közzétette az Európai Igazságügyi Eredménytábla 2024 című kiadványát. Az összefoglaló az Európai Unió jogállamisági eszköztárának részeként éves áttekintést nyújt az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságára, minőségére és függetlenségére vonatkozó mutatókról. Célja, hogy objektív, megbízható és összehasonlítható adatokkal segítse a tagállamokat nemzeti igazságügyi rendszereik hatékonyságának javításában. Jelentőségét növeli, hogy az uniós igazságügyi eredménytábla az éves jogállamisági jelentés egyik információforrása.

2024. július 19.

MOKK: gyakran kérnek egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a bérbeadók

A felvételi ponthatárok kihirdetésével ismét kezdetét veszi a lakáskeresési roham az egyetemi városokban. A bérbeadók jellemzően két- vagy háromhavi kaucióval biztosítják be magukat arra az esetre, ha a bérlőnek tartozása keletkezik vagy kárt tesz az ingatlanban. Ugyanakkor probléma esetén az számít leginkább, hogy készült-e közjegyzői okirat, amely nélkül csak hosszú és költséges pereskedéssel tudják a bérbeadók az igényünket érvényesíteni – hívta fel a figyelmet pénteken kiadott ismeretterjesztő írásában a  Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

2024. július 19.

Az OBH megkezdi az IFORM -ra való átállást

Az OBH elkészítette és 2024. július 16. napjától fokozatosan, ügyszakonként eltérő időpontokban teszi elérhetővé az ügyfelek számára a beadványok benyújtására szolgáló iFORM űrlapokat.