Új jogegységi döntések születtek a Kúrián

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. január 30.
Címkék: , , , , ,
Rovat:
KMPJE 1/2019 és 1/2019 KMJE számokon jogegységi határozatokat hozott a Kúria. A döntések a közigazgatási határozatok kézbesítésének a módjára, perelhetőségére, illetve a közigazgatási határozatok semmisségének megítélésére vonatkoznak.

Az 1/2019 KMJE számú határozat

Jogegységi eljárást folytatott le a Kúria, mert a legfőbb bírói fórum el kívánt térni a korábban EBH.2009. 2109. számon elvi határozatként közzé tett döntésétől. A közzétett határozat szerint a jogi képviselővel eljáró ügyfél esetében a közigazgatási határozat kézbesítése akkor szabályszerű, ha a kézbesítés a jogi képviselő részére történik. Ennek hiányában a jogorvoslati lehetőség nem nyílik meg, így a közigazgatási határozat nem perelhető. Az indítvány felveti, hogy a jogi képviselővel rendelkező ügyfél részére történő határozatközlés joghatályosnak tekinthető-e, annak megtörténtekor törvényesen megnyílnak-e a jogorvoslati határidők, és az e határidőn belül benyújtott jogorvoslati kérelem elbírálása során a jogi képviselő részére történő közlés hiánya miként értékelhető. A Legfőbb Ügyészség az eljárás során hangsúlyozta, hogy a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény különös, jelentős joghatást fűz a közigazgatási határozat kézbesítéséhez, ezért e szabályok megsértése súlyos eljárási szabályszegésnek minősül, amely kihat az ügy érdemi eldöntésére. A jogegységi tanács értékelte a korábban kialakult egységes bírói gyakorlatot az ügyfélnek a tisztességes eljáráshoz való jogát, illetőleg a jogorvoslat gyakorlásának jelentőségét és elrendelte az EBH.2009. 2109. számú elvi határozat határozatként való fenntartásának megszüntetését. Megállapította továbbá, hogy ha az ügyfél a közigazgatási eljárásban jogi képviseletet vesz igénybe, a jogi képviselő részére történő kézbesítés minősül joghatályos közlésnek, joghatályos közlés hiányában a jogorvoslati határidők nem kezdődnek meg.

Az 1/2019 számú KMPJE számú határozat

A Kúria Közigazgatási- Munkaügyi Kollégiumának vezetője a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben biztosított jogkörében élve – észlelve azt, hogy a közigazgatási határozatok semmisségének megítélésével kapcsolatosan egymástól eltérő bírósági ítéletek születtek – indítványozta, hogy a jogegységi tanács foglaljon állást az alábbi kérdésekben:

–  Melyek azok a körülmények amelyek megalapozzák a közigazgatási határozatok semmisségét?
–  Hogyan értékelhető az aláírás hibájából eredő jogszabálysértés?
–  Melyek a nyilvánvaló semmisség esetei és ezeket a körülményeket hivatalból kell-e az eljáró bíróságnak vizsgálni a felülvizsgálati eljárásában?
–  Mi a jogi jelentősége az elsőfokú határozat semmisségének?

A vélemények megismerését követően a jogegységi tanács döntött a felmerült kérdésekben. Megállapította, hogy a közigazgatási döntés semmisségét törvény állapítja meg és a semmisségi okok köre nem bővíthető.

Rögzítette a jogegységi határozat, hogy a közigazgatási határozat kiadmányozásának hiányosságai nem eredményeznek semmisséget, az ilyen eljárás jogszabálysértőnek minősül. Nyilvánvalóan semmisnek minősíti a jogegységi tanács azt a közigazgatási döntést, amelynek semmissége külön bizonyítási eljárás nélkül megállapítható. Állást foglalt a jogegységi tanács arról, hogy a közigazgatási perben eljáró bíróság az elsőfokú hatósági döntés semmissége esetén a másodfokú hatósági döntést hatályon kívül helyezi és az elsőfokú döntést megsemmisíti.

(lb.hu)

Kapcsolódó cikkek:


A munkavállaló személyiségi jogának korlátozása
2019. április 19.

A munkavállaló személyiségi jogának korlátozása

A munkavállalónak a párkapcsolatára vonatkozó adat védelméhez, illetve a magánélethez való jog személyiségi joga, így tőle erre nézve csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.

Munkavállaló felelőssége a munkahelyi balesetért
2019. április 19.

Munkavállaló felelőssége a munkahelyi balesetért

A munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása a baleset bekövetkezésénél nem állapítható meg, ha a munkáltató nem tett eleget az egészséges és biztonságos munkavégzés biztosítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Felfüggesztett büntetést kapott az orvvadász
2019. április 18.

A Tapolcai Járásbíróság 2019. április 17-én kihirdetett ítéletével lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés, valamint orvvadászat bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat, és ezért őt két év – végrehajtásában négy évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.

Nemzeti exportcikk lehet a digitális bíróságból
2019. április 17.

Együttműködési megállapodást kötött 2019. április 17-én dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, mely szerint a jövőben Magyarország bíróságai is bekapcsolódnak hazánk digitális exportjának fejlesztésébe.