Bejelentkezés Hírlevél

Bejegyzések öröklési szerződés címkével

Egyéb súlyos bűntett elkövetése és törvényes tartási kötelezettség megsértése mint kitagadási okok
2022. június 13. Szakma

Egyéb súlyos bűntett elkövetése és törvényes tartási kötelezettség megsértése mint kitagadási okok

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét jelen cikksorozat azt vizsgálja, hogy a régi Ptk. kitagadási szabályai miként érvényesültek a bíróságok joggyakorlatában.

Az érdemtelenség, mint kitagadási ok – 2. rész
2022. május 23. Szakma

Az érdemtelenség, mint kitagadási ok – 2. rész

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét.

2022. május 4. Cégvilág

Az életbiztosítási szerződés mint vagyonjuttatási lehetőség

A halál esetére szóló vagyonjuttatási megoldások között nem a végrendelet az egyetlen eszköz arra, hogy a hozzánk közelállóknak akár jelentősebb vagyont tudjunk átadni: egy életbiztosítási szerződés kedvezőbb megoldásnak is bizonyulhat – emelte ki dr. Brózmann Attila, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője. Cikkünkben azt a kérdést járjuk körbe a szakemberrel, hogy az életbiztosítási szerződés mennyiben minősülhet az öröklés és végintézkedés alternatívájának.

Gondozás elmulasztása, mint gondatlan emberölés
2020. február 26. Napi

Gondozás elmulasztása, mint gondatlan emberölés

A Kúria megállapította, hogy a terhelt felmentése a Btk. 160. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő emberölés bűntette miatt emelt vád alól törvénysértő volt, ezért a másodfokú bíróság végzését a Be. kötelező rendelkezése – Be. 663. § (1) bekezdés a) pontja – alapján hatályon kívül helyezte.

A szerződéses örökös hozzátartozója, mint az öröklési szerződés tanúja
2019. július 26. Szakma

A szerződéses örökös hozzátartozója, mint az öröklési szerződés tanúja

Ami a tényállást illeti, az ügy peres felei az örökhagyó gyermekei. Az örökhagyó és az alperese között ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt öröklési szerződés jött létre. Az okiratot az örökhagyón és az alperesen kívül két tanú, köztük az alperes házastársa írta alá. Az örökhagyó halálát követően a felperes annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az örökhagyó és az alperes között létrejött öröklési szerződés alaki okból érvénytelen, mivel a szerződés egyik tanúja az alperes házastársa volt, és így mint az örökös hozzátartozójának közreműködése miatt a szerződés érvénytelen.   Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasító döntésében hangsúlyozta, hogy a régi Ptk. szerint az öröklési szerződésre a más által írt végrendelet alakiságai az irányadóak, kivéve a régi Ptk. 632. §-át. Ez a szakasz mondja ki egyrészt, hogy az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy más közreműködő személy, illetőleg ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta. Másrészt, hogy a tanú, illetőleg a hozzátartozója részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha a végrendelkezésnél - rajta kívül - két tanú működött…

2019. március 7. Szakma

Bejegyzések a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába

Hazánkban az öröklés rendjét elsősorban az örökhagyó végintézkedése határozza meg, amelynek biztos előkerülésére garanciát jelent a közjegyzőnél letétbe helyezett vagy általa készített végintézkedés: azok ugyanis bekerülnek a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így az örökhagyó gondoskodhat arról, hogy halála esetén végakarata feltétlenül érvényesüljön.