Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Michael O’Flaherty ír emberi jogi ügyvédet, az Európai Unió bécsi központú Alapjogi Ügynökségének (FRA) igazgatóját választotta emberi jogi biztosnak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) – tájékoztatott a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács csütörtökön.
Michael O’Flaherty a bosznia-hercegovinai Dunja Mijatovicot váltja a pozícióban. Mandátuma 2024. április 1-jétől hatéves, meg nem újítható időtartamra szól.
A strasbourgi közlemény szerint az új emberi jogi biztos, több egyetem jogprofesszora kezdetben római katolikus papként szolgált, majd az ENSZ emberi jogi szakértőjeként dolgozott, később az észak-írországi emberi jogi bizottság főbiztosaként, majd az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának tagjaként dolgozott. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2015 óta igazgatója.
Az emberi jogi biztosi pozíciót 1999-ben hozta létre az Európa Tanács, hogy előmozdítsa az emberi jogok tudatosítását és tiszteletben tartását. A biztos azonosítja az emberi jogokkal kapcsolatos jogszabályok és gyakorlat lehetséges hiányosságait, valamint elősegíti a nemzeti ombudsmani intézmények és más emberi jogi szervezetek tevékenységét a páneurópai szervezet 46 tagállamában. Rendszeres látogatásokat tesz a tagországokban, hogy párbeszédet folytasson a kormányokkal és a civil társadalommal, és jelentéseket készítsen a mandátumába tartozó kérdésekről. A biztost hat évre, meg nem újítható időtartamra választják.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
