Miért áll bukásra az EU terve a nem konszenzuális szex közös meghatározásáról és büntethetőségéről?


Brüsszelnek az a terve, hogy az egész Európai Unióban büntethetővé tegye a nem közös megegyezésen alapuló szexuális kapcsolatot, meghiúsulhat, mivel a tagállamok nem értenek egyet a nemi erőszak közös jogi meghatározásában.

A Bizottság által 2022-ben előterjesztett, a nők erőszakkal szembeni védelmét célzó első uniós szintű jogszabály célja, hogy a nemi erőszak bűncselekményét beleegyezés nélküli szexuális kapcsolatként határozza meg – anélkül, hogy az áldozatnak bizonyítania kellene az erőszakot, fenyegetést vagy kényszerítést.

A jogszabály a „csak az igen jelenti az igent” koncepción alapul, és a közelmúltban például Spanyolországban és Hollandiában a kiskapuk bezárása és az áldozatok jobb védelme érdekében végrehajtott jogi felülvizsgálatokat követi.

Az uniós fővárosokkal folytatott tárgyalások azonban hónapok óta holtpontra jutottak, mivel tizenkét tagállam – köztük Franciaország, Németország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság – ellenzi az uniós szintű meghatározást.

Franciaországot és Németországot a blokkoló kisebbség fenntartása miatt érte támadás. Bármelyik ország támogatása elegendő lenne ahhoz, hogy az EU lakosságának 65%-át képviselő tizenöt tagállam minősített többsége biztosítsa a törvényjavaslat elfogadásához szükséges minősített többséget.

Evin Incir svéd EP-képviselő az Euronewsnak elmondta, hogy „nagyon csalódott” Emmanuel Macron francia elnökben és Marco Buschmann német igazságügyi miniszterben, amiért együtt dolgoznak a jogszabály blokkolásán Orbán Viktorral, aki „lebontja a nők jogait Magyarországon”.

„Érthetetlen számomra, hogy két liberális férfi hogyan tud – kéz a kézben egy illiberális vezetővel – blokkoló kisebbséget alkotni” – mondta Incir az Euronewsnak. „Orbánon nem csodálkozom, de Macrontól vagy Buschmanntól nem ezt vártam. A valóság azt mutatja, hogy három férfi dönt most a nők és lányok jövőjéről” – tette hozzá.

Incir, aki az Európai Parlamentben a balközép Szocialisták és Demokraták (S&D) vezető tárgyalója az ügyben, azt állítja, hogy Olaf Scholz német kancellár SPD pártja támogatta a beleegyezés hiányán alapuló nemi erőszak felvételét, de liberális koalíciós partnerei akadályokat gördítenek elé.

Mivel a júniusi európai parlamenti választások előtt fogy az idő, a nők jogaiért küzdő aktivisták attól tartanak, hogy a vita miatt az egész jogszabály megbukhat, és ezzel az EU tervei kisiklanak az erőszak más formáinak, köztük a női nemi szervek megcsonkításának, a kényszerházasságnak és az olyan internetes erőszaknak a visszaszorítására, mint az intim képek beleegyezés nélküli megosztása vagy a „bosszúpornó”.

A tárgyalásokhoz közel álló, névtelenséget kérő források az Euronewsnak elmondták, hogy míg Németország jogi okokból nem támogatta a definíciót, Franciaország vétója „politikai okokból” történt.

A francia kormány szóvivője azonban azt állította, hogy álláspontjukat szintén jogi indíttatásúnak tekintették. Szerintük mivel a büntetőjog a tagállamok hatáskörébe tartozik – a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező, úgynevezett uniós bűncselekmények kivételével -, a nemi erőszakkal kapcsolatos bűncselekményeket nemzeti szinten kell üldözni.

A szóvivő hozzátette, hogy a francia jog szerint a nemi erőszaknak minősülő szexuális támadás kritériumai „nagyvonalúak és rugalmasak”, és a bűncselekményért akár 15 év szabadságvesztés is kiszabható, míg az uniós irányelvben csak nyolc év.

Az Európai Női Lobby azonban „szégyenletesnek” és „teljesen képmutatónak” ítélte a francia és a német vétót, mivel mindkét progresszív ország részese az isztambuli egyezménynek, amely a nemi erőszak meghatározásaként a beleegyezés hiányát írja elő.

Bár az EU tavaly júniusban hivatalosan ratifikálta az egyezményt, az öt tagállamban – Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Litvániában és Szlovákiában – még nem lépett hatályba.

Múlt csütörtökön a cseh szenátus hétórás heves vita után nem ratifikálta az egyezményt. A szerződés elkeseredett kultúrharcot szított az országban, a kormányzó jobboldali ODS párt törvényhozói álltak az élére a szerződés megsemmisítésére irányuló felhívásoknak, az ország igazságügyi minisztere pedig „megkérdőjelezhető ideológiai kifejezések” miatt elítélte a szerzőket.

„Állj ki a nőkért”

Az EU Alapjogi Ügynökségének becslése szerint az EU-ban a nők mintegy 5%-át erőszakolták meg a 15. életévük betöltése után. Az adatokban tátongó lyukak miatt ez a szám valószínűleg jóval magasabb.

Az elmúlt években olyan szörnyű bűncselekmények, mint a 2016-ban Spanyolországban „La Manada” néven elhíresült 18 éves lány csoportos megerőszakolása, vagy két 11 és 12 éves lány kiskorúak általi megerőszakolása egy nápolyi külvárosban tavaly, arra kényszerítették a kormányokat, hogy jogi reformokat fontolgassanak.

A jogi védelem, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és az áldozatok támogatása azonban még mindig nagy eltéréseket mutat az európai országok között.

Marta Asensio aktivista és a vegyszeres alávetéssel elkövetett nemi erőszak túlélője az Euronewsnak elmondta, hogy partnere éveken át nyugtatókkal öntudatlanná tette őt, hogy szexuálisan zaklassa.

„Nem voltak zúzódásaim vagy látható nyomok, mivel a testem teljesen petyhüdt volt” – magyarázta. „Másnap szörnyen éreztem magam, kihasználtnak, mocskosnak és dühösnek éreztem magam. Amikor mondtam neki, hogy ne tegye ezt még egyszer, azt mondta, hogy örüljek, hogy ennyire akar engem”.

Marta egyike annak a becslések szerint az EU-ban élő nők 22%-ának, akiket szexuálisan bántalmazott a partnerük vagy volt partnerük. Az elszenvedett bűncselekményt azonban, amelyet úgy ír le, mint „a dominanciám brutális módját”, számos uniós tagállamban a jelenlegi jogszabályok szerint nem büntethető.

Marta attól tart, hogy a nemzetek vonakodása a nők védelmét célzó progresszív törvények elfogadásától a mélyen gyökerező patriarchális kultúra jele, amelyet nehéz elnyomni. „A nők nemi erőszakkal szembeni védelmének egyenlőségét szolgáló történelmi lehetőség blokkolása olyan hiba, amelyet nem engedhetünk meg magunknak” – mondta.

Incir EP-képviselő az Euronewsnak elmondta, reméli, hogy a tagállamok megtalálják a politikai akaratot, hogy az utolsó pillanatban megváltoztassák álláspontjukat. „Még mindig van lehetőségük arra, hogy a történelem rossz oldaláról a történelem jó oldalára álljanak át, és kiálljanak a nők és lányok mellett Unió-szerte” – mondta Incir.

TELJES cikk ekérhető ITT.

Forrás: https://hu.euronews.com


Kapcsolódó cikkek

2024. október 15.

Hová lehet fordulni, ha a szolgáltató korlátozza vagy törli a közösségi profilt?

Az online platformok használatakor – ideértve a közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülnek egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk törlésével, de akár a profiljuk korlátozásával is anélkül, hogy az érintett szolgáltató a döntését indokolta volna. Augusztus óta ilyen esetben egy peren kívüli vitarendezésre létrehozott, szakmailag független testülethez, az Online Platform Vitarendező Tanácshoz (OPVT) lehet fordulni.

2024. október 15.

„Halaszthatatlan a bírák és az igazságügyi alkalmazottak bérének rendezése!”

A címben szereplő állásfoglalásukat alátámasztó adatokat és tényeket mutattak be a Fővárosi Törvényszék vezetői azon a háttérbeszélgetésen, amelyet 2024. október 14-én tartottak Budapesten. A rendezvényen a bíróságok működését napjainkban leginkább érintő kérdésekről beszéltek a megszólalók: röviden ismertették az ítélkező tevékenységet alapvetően befolyásoló jogszabályváltozásokat, majd szó esett az igazságügyi alkalmazottak nagyarányú elvándorlásának okairól és következményeiről.