Miért áll bukásra az EU terve a nem konszenzuális szex közös meghatározásáról és büntethetőségéről?


Brüsszelnek az a terve, hogy az egész Európai Unióban büntethetővé tegye a nem közös megegyezésen alapuló szexuális kapcsolatot, meghiúsulhat, mivel a tagállamok nem értenek egyet a nemi erőszak közös jogi meghatározásában.

A Bizottság által 2022-ben előterjesztett, a nők erőszakkal szembeni védelmét célzó első uniós szintű jogszabály célja, hogy a nemi erőszak bűncselekményét beleegyezés nélküli szexuális kapcsolatként határozza meg – anélkül, hogy az áldozatnak bizonyítania kellene az erőszakot, fenyegetést vagy kényszerítést.

A jogszabály a „csak az igen jelenti az igent” koncepción alapul, és a közelmúltban például Spanyolországban és Hollandiában a kiskapuk bezárása és az áldozatok jobb védelme érdekében végrehajtott jogi felülvizsgálatokat követi.

Az uniós fővárosokkal folytatott tárgyalások azonban hónapok óta holtpontra jutottak, mivel tizenkét tagállam – köztük Franciaország, Németország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság – ellenzi az uniós szintű meghatározást.

Franciaországot és Németországot a blokkoló kisebbség fenntartása miatt érte támadás. Bármelyik ország támogatása elegendő lenne ahhoz, hogy az EU lakosságának 65%-át képviselő tizenöt tagállam minősített többsége biztosítsa a törvényjavaslat elfogadásához szükséges minősített többséget.

Evin Incir svéd EP-képviselő az Euronewsnak elmondta, hogy „nagyon csalódott” Emmanuel Macron francia elnökben és Marco Buschmann német igazságügyi miniszterben, amiért együtt dolgoznak a jogszabály blokkolásán Orbán Viktorral, aki „lebontja a nők jogait Magyarországon”.

„Érthetetlen számomra, hogy két liberális férfi hogyan tud – kéz a kézben egy illiberális vezetővel – blokkoló kisebbséget alkotni” – mondta Incir az Euronewsnak. „Orbánon nem csodálkozom, de Macrontól vagy Buschmanntól nem ezt vártam. A valóság azt mutatja, hogy három férfi dönt most a nők és lányok jövőjéről” – tette hozzá.

Incir, aki az Európai Parlamentben a balközép Szocialisták és Demokraták (S&D) vezető tárgyalója az ügyben, azt állítja, hogy Olaf Scholz német kancellár SPD pártja támogatta a beleegyezés hiányán alapuló nemi erőszak felvételét, de liberális koalíciós partnerei akadályokat gördítenek elé.

Mivel a júniusi európai parlamenti választások előtt fogy az idő, a nők jogaiért küzdő aktivisták attól tartanak, hogy a vita miatt az egész jogszabály megbukhat, és ezzel az EU tervei kisiklanak az erőszak más formáinak, köztük a női nemi szervek megcsonkításának, a kényszerházasságnak és az olyan internetes erőszaknak a visszaszorítására, mint az intim képek beleegyezés nélküli megosztása vagy a „bosszúpornó”.

A tárgyalásokhoz közel álló, névtelenséget kérő források az Euronewsnak elmondták, hogy míg Németország jogi okokból nem támogatta a definíciót, Franciaország vétója „politikai okokból” történt.

A francia kormány szóvivője azonban azt állította, hogy álláspontjukat szintén jogi indíttatásúnak tekintették. Szerintük mivel a büntetőjog a tagállamok hatáskörébe tartozik – a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező, úgynevezett uniós bűncselekmények kivételével -, a nemi erőszakkal kapcsolatos bűncselekményeket nemzeti szinten kell üldözni.

A szóvivő hozzátette, hogy a francia jog szerint a nemi erőszaknak minősülő szexuális támadás kritériumai „nagyvonalúak és rugalmasak”, és a bűncselekményért akár 15 év szabadságvesztés is kiszabható, míg az uniós irányelvben csak nyolc év.

Az Európai Női Lobby azonban „szégyenletesnek” és „teljesen képmutatónak” ítélte a francia és a német vétót, mivel mindkét progresszív ország részese az isztambuli egyezménynek, amely a nemi erőszak meghatározásaként a beleegyezés hiányát írja elő.

Bár az EU tavaly júniusban hivatalosan ratifikálta az egyezményt, az öt tagállamban – Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Litvániában és Szlovákiában – még nem lépett hatályba.

Múlt csütörtökön a cseh szenátus hétórás heves vita után nem ratifikálta az egyezményt. A szerződés elkeseredett kultúrharcot szított az országban, a kormányzó jobboldali ODS párt törvényhozói álltak az élére a szerződés megsemmisítésére irányuló felhívásoknak, az ország igazságügyi minisztere pedig „megkérdőjelezhető ideológiai kifejezések” miatt elítélte a szerzőket.

„Állj ki a nőkért”

Az EU Alapjogi Ügynökségének becslése szerint az EU-ban a nők mintegy 5%-át erőszakolták meg a 15. életévük betöltése után. Az adatokban tátongó lyukak miatt ez a szám valószínűleg jóval magasabb.

Az elmúlt években olyan szörnyű bűncselekmények, mint a 2016-ban Spanyolországban „La Manada” néven elhíresült 18 éves lány csoportos megerőszakolása, vagy két 11 és 12 éves lány kiskorúak általi megerőszakolása egy nápolyi külvárosban tavaly, arra kényszerítették a kormányokat, hogy jogi reformokat fontolgassanak.

A jogi védelem, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és az áldozatok támogatása azonban még mindig nagy eltéréseket mutat az európai országok között.

Marta Asensio aktivista és a vegyszeres alávetéssel elkövetett nemi erőszak túlélője az Euronewsnak elmondta, hogy partnere éveken át nyugtatókkal öntudatlanná tette őt, hogy szexuálisan zaklassa.

„Nem voltak zúzódásaim vagy látható nyomok, mivel a testem teljesen petyhüdt volt” – magyarázta. „Másnap szörnyen éreztem magam, kihasználtnak, mocskosnak és dühösnek éreztem magam. Amikor mondtam neki, hogy ne tegye ezt még egyszer, azt mondta, hogy örüljek, hogy ennyire akar engem”.

Marta egyike annak a becslések szerint az EU-ban élő nők 22%-ának, akiket szexuálisan bántalmazott a partnerük vagy volt partnerük. Az elszenvedett bűncselekményt azonban, amelyet úgy ír le, mint „a dominanciám brutális módját”, számos uniós tagállamban a jelenlegi jogszabályok szerint nem büntethető.

Marta attól tart, hogy a nemzetek vonakodása a nők védelmét célzó progresszív törvények elfogadásától a mélyen gyökerező patriarchális kultúra jele, amelyet nehéz elnyomni. „A nők nemi erőszakkal szembeni védelmének egyenlőségét szolgáló történelmi lehetőség blokkolása olyan hiba, amelyet nem engedhetünk meg magunknak” – mondta.

Incir EP-képviselő az Euronewsnak elmondta, reméli, hogy a tagállamok megtalálják a politikai akaratot, hogy az utolsó pillanatban megváltoztassák álláspontjukat. „Még mindig van lehetőségük arra, hogy a történelem rossz oldaláról a történelem jó oldalára álljanak át, és kiálljanak a nők és lányok mellett Unió-szerte” – mondta Incir.

TELJES cikk ekérhető ITT.

Forrás: https://hu.euronews.com


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

NMHH: továbbra is az InfoRádió szólhat a Budapest 88,1 MHz-es frekvencián

Egyedüli pályázóként az InfoRádió Kft. nyerte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (NMHH) által a Budapest 88,1 MHz-es frekvencia használatára kiírt rádiós pályázatot, így a médiaszolgáltató szeptember 1-je után is folytathatja működését – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága.

2024. május 2.

Az EJEB megerősítette Olaszország jogát az amerikai Getty Múzeumban tárolt szoborra

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) csütörtöki ítélete megerősítette Olaszország jogát arra, hogy visszaszerezze az amerikai Getty Múzeumban tárolt, i.e. 4. századból származó görög bronzszobrot, amelyet az olasz hatóságok szerint illegálisan vittek ki az országból – közölte a strasbourgi székhelyű szervezet.

2024. május 2.

Több évre visszamenőleg fizet jogdíjakat az előadóknak az EJI

A most lezárt jogosultkutatás során az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) csaknem 210 millió forint, 2016 és 2022 között beszedett jogdíj jogosultját azonosította be és fizette ki pótlólag. Az EJI folytatja a tavaly beszedett jogdíjak felosztását is.