Mikor fogadható be a felülvizsgálati kérelem?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A felülvizsgálati kérelem befogadás megengedhetőségével kapcsolatos feltételeknek a Kp-ban nem szereplő elemmel való kiegészítése nem jogértelmezés, hanem bírói jogalkotás lenne.

Az elsőfokú adóhatóság, a 2015. 07. 01-2016. 06. 30. közötti időszakra folytatta le valamennyi adónemben a felperes bevallásainak utólagos ellenőrzését; ennek során egyebek mellett vizsgálták a felperes transzferár nyilvántartását. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes kizárólag transzferár körében előterjesztett keresetét. A felperes felülvizsgálati kérelemmel támadta a jogerős ítéletet, a befogadhatóság körében részletes indokolást tett.

Előadta, hogy a felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be, ha az ügy érdemében eltérő döntés elvi lehetősége fennáll, és emellett fennáll a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. tv. (a továbbiakban: Kp.) 118.§ (1) a)-d) pontjaiban foglalta feltételek valamelyike. Álláspontja szerint egyértelműen fennáll annak lehetősége, hogy az ügy érdemében a jogerős ítélettől eltérő döntés szülessen. A részletes indokok körében a Kp. 118.§ (1) bekezdés d) pontjára hivatkozott.

Kommentár a közigazgatási perrendtartáshoz

A felperes a befogadhatóság indokai között a „Kommentár a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényhez” című, a Complex jogtárhoz rendelt szövegnek a Kp. 118.§-ához fűzött magyarázatából idézett. A Kp. azonban sehol nem támaszt olyan követelményt, hogy „A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadhatja be, ha az ügy érdemében eltérő döntés elvi lehetősége fennáll, és emellett fennáll a Kp. 118. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt feltételek valamelyike.”.

Téves az a megközelítés is, hogy „… hiába van például a felvetett jogkérdésnek különös súlya vagy társadalmi jelentősége, ha a felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján az eltérő döntésnek az elvi lehetősége sem áll fenn, akkor a felülvizsgálati kérelem nem fogadható be.” A megengedhetőség feltételeinek ilyen, a Kp.-ban nem szereplő elemmel való kiegészítése nem jogértelmezés, hanem az Alaptörvény 28. cikkével össze nem nem egyeztethető bírói jogalkotás lenne.

Ezért a Kúria elvi lehetőség szintjén sem elemezte, hogy milyen határozat meghozatalára nyílna lehetősége. A befogadhatóság megengedhetőségét a Kúria kizárólag abban a körben vizsgálta, hogy alaposak-e a felperesnek a Kp. 118.§ (1) bekezdés d) pontjára alapított indokai, majd a vizsgálat alapján megtagadta a felülvizsgálati kérelem befogadását.

(kuria-birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2023. január 25.

66.000 oldalnyi peranyag, 300 tanú és 210 órányi hang- és képfelvétel

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.

2023. január 25.

Internetes csapdára figyelmeztetnek az európai hatóságok

Az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok trükkös gyakorlatra hívják fel a figyelmet az online térben: egyes cégek rejtett módon veszik rá a gyanútlan felhasználókat szolgáltatásaik előfizetésre. A Gazdasági Versenyhivatal is találkozott már hasonlóval, mostantól pedig a bankkártya-társaságok is segítik a hatóságokat a fellépésben.

2023. január 24.

Novák Katalin és az elnöki kegyelemem intézménye

Novák Katalin hivatala első 8 hónapjában nemcsak olyan bőkezűen mérte az államfői kegyelmet, mint negyed évszázada senki, de megdöntött egy másik rekordot is: 10 év után először ő határozott speciális, eljárási kegyelmi kérvényről pozitívan, ráadásul rögtön hétszer.