Mikor fogadható be a felülvizsgálati kérelem?

A felülvizsgálati kérelem befogadás megengedhetőségével kapcsolatos feltételeknek a Kp-ban nem szereplő elemmel való kiegészítése nem jogértelmezés, hanem bírói jogalkotás lenne.

Az elsőfokú adóhatóság, a 2015. 07. 01-2016. 06. 30. közötti időszakra folytatta le valamennyi adónemben a felperes bevallásainak utólagos ellenőrzését; ennek során egyebek mellett vizsgálták a felperes transzferár nyilvántartását. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes kizárólag transzferár körében előterjesztett keresetét. A felperes felülvizsgálati kérelemmel támadta a jogerős ítéletet, a befogadhatóság körében részletes indokolást tett.

Előadta, hogy a felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be, ha az ügy érdemében eltérő döntés elvi lehetősége fennáll, és emellett fennáll a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. tv. (a továbbiakban: Kp.) 118.§ (1) a)-d) pontjaiban foglalta feltételek valamelyike. Álláspontja szerint egyértelműen fennáll annak lehetősége, hogy az ügy érdemében a jogerős ítélettől eltérő döntés szülessen. A részletes indokok körében a Kp. 118.§ (1) bekezdés d) pontjára hivatkozott.

Kommentár a közigazgatási perrendtartáshoz

A felperes a befogadhatóság indokai között a „Kommentár a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényhez” című, a Complex jogtárhoz rendelt szövegnek a Kp. 118.§-ához fűzött magyarázatából idézett. A Kp. azonban sehol nem támaszt olyan követelményt, hogy „A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadhatja be, ha az ügy érdemében eltérő döntés elvi lehetősége fennáll, és emellett fennáll a Kp. 118. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt feltételek valamelyike.”.

Téves az a megközelítés is, hogy „… hiába van például a felvetett jogkérdésnek különös súlya vagy társadalmi jelentősége, ha a felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján az eltérő döntésnek az elvi lehetősége sem áll fenn, akkor a felülvizsgálati kérelem nem fogadható be.” A megengedhetőség feltételeinek ilyen, a Kp.-ban nem szereplő elemmel való kiegészítése nem jogértelmezés, hanem az Alaptörvény 28. cikkével össze nem nem egyeztethető bírói jogalkotás lenne.

Ezért a Kúria elvi lehetőség szintjén sem elemezte, hogy milyen határozat meghozatalára nyílna lehetősége. A befogadhatóság megengedhetőségét a Kúria kizárólag abban a körben vizsgálta, hogy alaposak-e a felperesnek a Kp. 118.§ (1) bekezdés d) pontjára alapított indokai, majd a vizsgálat alapján megtagadta a felülvizsgálati kérelem befogadását.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Elfogadta az Igazságügyi Bizottság az OBH elnökének beszámolóját
2019. november 13.

Elfogadta az Igazságügyi Bizottság az OBH elnökének beszámolóját

Vita nélkül fogadta el és terjeszti az Országgyűlés elé az Igazságügyi Bizottság az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének 2018. évi beszámolójáról szóló határozati javaslatát, miután a testület mai ülésén meghallgatta dr. Répássy Árpád elnökhelyettes tájékoztatását.

Ellenérték vagy kártérítés: áfa szempontból nem mindegy
2019. november 12.

Az Európai Unió Bírósága a közelmúltban újfent kijelentette, hogy a szerződésben kikötött kártérítés vagy kötbér is minősülhet egy szolgáltatás ellenértékének áfa szempontból. Ez azért nem mindegy, mert az ellenérték áfás, a kártérítés viszont nem. Mindez különösen az ún. hűségidős, vagy az egyéb határozott idejű szolgáltatásokat érintheti.

Helyreigazítás
2019. november 12.

Helyreigazítás

Az MTI közleménye nyomán 2019. november 8-án megjelent "Letartóztattak egy volt bírót" című cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy a gyanúsított nyugdíjazásáig többek között a Fővárosi Ítélőtáblán dolgozott bíróként.