Milliárdos csalás miatt emeltek vádat őrző-védő cégek vezetőivel szemben


Több mint ötmilliárd forintos költségvetési csalás miatt emeltek vádat őrzésvédelemmel foglalkozó cégek vezetőivel szemben – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség szóvivője szerdán.

Szanka Ferenc közölte, a vádirat szerint a túlnyomó részt őrzésvédelemmel foglalkozó cégek vezetői 2016 és 2021 között azért, hogy a munkavállalóik után ne kelljen közterheket, valamint a vagyonvédelem, mint általuk nyújtott szolgáltatás után áfát fizetni, igénybe vették két különböző bűnszervezet segítségét.

A megrendelők munkavállalóit fiktíven más társaságokhoz jelentették be, többlépcsős céghálót létrehozva, melynek legalsó szintjén a foglalkoztatással járó közterheket és a szolgáltatás nyújtása után fizetendő áfát részben bevallották, de azt senki nem fizette meg. A bűnszervezet a költségvetési csalás leplezése végett a céghálóban szereplő gazdasági társaságokat rendszeresen cserélgette, és jutalék ellenében fiktív számlákat is rendelkezésre bocsátott.

Csaknem százötven cég érintett. Az eljárás végén az ügyészség 22 embert rótt meg, hét terhelttel szemben feltételes ügyészi felfüggesztésről határozott. Tíz, az okozott vagyoni hátrányt megtérítését vállaló gyanúsított esetében határozott feltételes ügyészi felfüggesztésről született döntés, emellett a vádhatóság 17 gyanúsítottal egyezséget kötött.

Az ügyészi intézkedések folytán 430 millió forint térült meg a költségvetésnek okozott vagyoni hátrányból. A NAV illetékes igazgatósága által folytatott nyomozásban korábban 1,4 milliárd forintnyi vagyont biztosítottak.

A főügyészség az ügyben bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat 86 gyanúsítottal szemben. A vádlottak bűnösségéről a Szegedi Törvényszék fog dönteni – tudatta a csoportvezető ügyész.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.

2024. május 17.

A mesterséges intelligencia jelenlegi állása és jövőbeli hatásai

Az AI Index világszerte elismert mint az egyik legmegbízhatóbb és legtekintélyesebb forrás, amelyet a mesterséges intelligencia fejlesztésének nyomon követésére alapítottak – a Stanfordi Egyetem Emberközpontú Mesterséges Intelligencia Intézete (HAI) gondozásában 2024. április 15-én megjelent hetedik jelentése a 2023-as adatok és trendek alapján.