Milyen keresetek adhatók be a bíróságra jövőre?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék tájékoztatót adott ki,hogy mit lehet kérni ezután a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságoktól.


A közigazgatási perek jelenlegi eljárási szabályaihoz képest a 2018. január 1-jével hatályba lépő
közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) nevesítve határozza meg a keresetek
egyes fajtáit, vagyis azokat a kérelemtípusokat, melyeket a közigazgatási perben a felperes
előterjeszthet. E kérelmek lényege az alábbiakban foglalható össze.

Tipikus esetben, ha a bíróságtól jogvédelmet kérő személy közigazgatási cselekményt tart
jogsértőnek, a közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezését, megsemmisítését, vagy
megváltoztatását kérheti a bíróságtól. E kérelmek vagylagosan is megjelölhetők, melyek
sorrendjéhez a bíróság nincs kötve. A Kp. mindazonáltal azt preferálja, hogy jogsértés esetén a
bíróság a közigazgatási cselekményt változtassa meg.
 

 

Mulasztási kereseti kérelem akkor terjeszthető elő, ha a közigazgatási szerv jogszabályban
meghatározott kötelezettségének az elintézési határidőn belül nem tett eleget, de mulasztás
megállapítása lesz kérhető akkor is, ha a közigazgatási szerv cselekményét közérdeken alapuló
kényszerítő indok szükségessé teszi, vagy ha a pert törvényességi felügyeleti szerv indította.
Marasztalási kereset közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltása, közigazgatási
jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére kötelezés, továbbá közigazgatási szerződéses
jogviszonnyal vagy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére kötelezés
érdekében kérhető. Lényeges, hogy kártérítés nem minden közigazgatási cselekmény esetén kérhető
a közigazgatási perben, csak közigazgatási szerződéses jogviszonnyal és közszolgálati
jogviszonnyal összefüggésben.

Végül a megállapítási kereset a közigazgatási tevékenységgel előállt jogsértés, vagy a közigazgatási
jogviszony szempontjából lényeges tények megállapítására kérhető, de csak akkor, ha ez
jogmegóvás érdekében szükséges, és más – az előbbiekben sorolt – keresetfajta előterjesztésének
nincs helye.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.