Milyen keresetek adhatók be a bíróságra jövőre?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék tájékoztatót adott ki,hogy mit lehet kérni ezután a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságoktól.


A közigazgatási perek jelenlegi eljárási szabályaihoz képest a 2018. január 1-jével hatályba lépő
közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) nevesítve határozza meg a keresetek
egyes fajtáit, vagyis azokat a kérelemtípusokat, melyeket a közigazgatási perben a felperes
előterjeszthet. E kérelmek lényege az alábbiakban foglalható össze.

Tipikus esetben, ha a bíróságtól jogvédelmet kérő személy közigazgatási cselekményt tart
jogsértőnek, a közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezését, megsemmisítését, vagy
megváltoztatását kérheti a bíróságtól. E kérelmek vagylagosan is megjelölhetők, melyek
sorrendjéhez a bíróság nincs kötve. A Kp. mindazonáltal azt preferálja, hogy jogsértés esetén a
bíróság a közigazgatási cselekményt változtassa meg.
 

 

Mulasztási kereseti kérelem akkor terjeszthető elő, ha a közigazgatási szerv jogszabályban
meghatározott kötelezettségének az elintézési határidőn belül nem tett eleget, de mulasztás
megállapítása lesz kérhető akkor is, ha a közigazgatási szerv cselekményét közérdeken alapuló
kényszerítő indok szükségessé teszi, vagy ha a pert törvényességi felügyeleti szerv indította.
Marasztalási kereset közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltása, közigazgatási
jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére kötelezés, továbbá közigazgatási szerződéses
jogviszonnyal vagy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére kötelezés
érdekében kérhető. Lényeges, hogy kártérítés nem minden közigazgatási cselekmény esetén kérhető
a közigazgatási perben, csak közigazgatási szerződéses jogviszonnyal és közszolgálati
jogviszonnyal összefüggésben.

Végül a megállapítási kereset a közigazgatási tevékenységgel előállt jogsértés, vagy a közigazgatási
jogviszony szempontjából lényeges tények megállapítására kérhető, de csak akkor, ha ez
jogmegóvás érdekében szükséges, és más – az előbbiekben sorolt – keresetfajta előterjesztésének
nincs helye.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.