Mit tehet az adatkezelő a visszaélésszerű adatigénylés ellen?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A joggal való visszaélést minden esetben az adatkezelőnek kell bizonyítania, de a közérdekű adatok honlapon való közzétételével és informatikai fejlesztéssel kiküszöbölhető a munkateher növekedése.

Egy állami tulajdonban álló társaság (a továbbiakban: Társaság) állásfoglalásért fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: NAIH) a Kúria 16/2013. számú polgári elvi határozatával kapcsolatban.

A Társaság arra vonatkozóan kért állásfoglalást a NAIH-tól, hogy megtagadható-e a közérdekű adatigénylés teljesítése, abban az esetben, ha az adatigénylések a társaság közfeladatainak ellátására vonatkozó és a kezelésében lévő adatok megismerésére irányulnak, de egyértelműen megállapítható, hogy az adatigénylés személyes motivációként, mintegy retorzióként kerül alkalmazásra.

A NAIH emlékeztetett, hogy a Kúria határozatában kifejtette, hogy a közérdekű adat, illetve a közérdekből nyilvános adat kiadása iránti perben is érvényesülnek a Ptk. alapelvei. Joggal való visszaélésnek minősül személyes motivációval, mintegy vélt konfliktus miatti retorzióként igényelni speciális információkat, amelyeknek érdemi közérdekű adattartalmuk alig van. Az ilyen motivációjú, személyes érdek által vezérelt joggyakorlás nem felel meg az alanyi jog társadalmi rendeltetésének [Alaptörvény VI. cikk (2) bek., 28. cikk, 2011. évi CXII. tv. 3. §, 26. § (1) és (2) bek., Ptk. 5. § (1) és (2) bek.]. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságrólszóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) 1. §-a értelmében „e törvény célja a hatálya alá tartozó tárgykörökben az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy […] a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon.”

Az adatkezelő szerint minden egyes benyújtott adatigénylés esetében, annak tartalmából és tárgyából, illetve az adatigénylő korábban (egy éven belül) benyújtott adatigénylései alapján egyértelműen megállapítható, hogy az adott adatigénylés benyújtásával az adatigénylő joggal való visszaélést valósít meg, amely emiatt ellentétes a Ptk. alapelvi rendelkezéseivel, és mint ilyen sérti a közérdeket és ellentétes az Infotv. céljával, rendeltetésével.

A NAIH kiemelte, hogy az adatkezelőnek ettől függetlenül minden egyes adatigénylést egyedileg meg kell vizsgálnia és elemeznie kell azokat a szakszerű és megalapozott megválaszolás, illetve teljesítés/elutasítás érdekében.

Ezt az adatkezelő a jövőben sem mulaszthatja el, mivel a joggal való visszaélés fennállását minden egyes adatigénylés esetében önállóan kell vizsgálni és mérlegelni kell az elutasításhoz fűződő közérdek (a Ptk. alapelvébe ütköző törvénysértő joggyakorlás kiküszöbölésének) elsőbbségét. Ellenkező esetben egy meghatározott adatigénylőt a közfeladatot ellátó szervezet hosszabb-rövidebb időre megfoszthatna az alapvető joga gyakorlásának lehetőségétől, ha eleve feltételezné, hogy tartalmától, tárgyától függetlenül a tőle származó adatigénylés joggal való visszaélést valósít meg.

A másik elméleti probléma az eset megítélése során az, hogy az adatigénylőre vonatkozó személyes adatok kezelése csak nagyon szűk körben és időintervallumban lehetséges.

A „ha törvény másként nem rendelkezik”kitétel –elméletileg –felhatalmazást adhat egy peres eljárás során a bizonyítás érdekében végzett adatkezelésre, ám erről a bíróságnak kell rendelkeznie, ugyanakkor a bizonyítási kötelezettség az Infotv. értelmében a közfeladatot ellátó szervet terheli, ez pedig adatkezelés hiányában nem lehetséges, csak akkor, ha az adott adatigénylés tartalmából, tárgyából eleve megállapítható a Ptk. alapelvének sérelme.

A Kúriai határozat a polgári jogi alapelvekbe való ütközést abból vezette le, hogy:„Az Avtv., illetve az Infotv. által alkotmányos, illetve az Alaptörvényben biztosított alapjogként, tehát alanyi jogként igényelhető adatmegismerésre vonatkozó igény is polgári jogi igény, amelyet az adatigénylő polgári jogi igényként, annak megtagadása esetén polgári perben érvényesíthet az adatigénylést megtagadó adatkezelővel szemben. Ezért a Ptk.-nak az alapelvei az adatigényléssel kapcsolatban keletkezett polgári jogviszonyokban is érvényesülnek és alkalmazandóak.”

A NAIH kiemelte, hogy a fenti ítélet egyetlen adatigénylést és annak a személyben rejlő, illetve tárgyi körülményeit tette vizsgálat tárgyává, és abból levezetve állapította meg a joggal való visszaélést és alkalmazta annak jogkövetkezményeit, nem pedig sorozatosan, tendenciózusan benyújtott adatigénylések esetére állapította meg a jogellenes joggyakorlást.

E körülmény azonban alapvetően nem zárja ki a Kúriai döntéshez hasonló jogkövetkezmények bíróság által történő megállapítását, amennyiben a joggal való visszaélés bizonyíthatóvá válik. Ennek megállapítása azonban nem a NAIH, hanem a bíróság hatáskörébe tartozó kérdés, tekintettel arra, hogy a NAIH vizsgálati eljárása nem kontradiktórius eljárás, hanem ombudsmani típusú az adatigénylést előterjesztő személyek alapvető jogainak érvényesülését és biztosítását elősegíteni hivatott eljárásforma.

A NAIH az ügy megnyugtató rendezése érdekében mindenek előtt azt javasolja, hogy az adatigénylő levelükben ismertetett reakcióját, magatartását kiváltó helyzetet –amennyiben ez jogszerűen lehetséges –szüntessék meg, vagy egyéb módon teremtsenek olyan helyzetet, amely minden érintett fél számára megoldást jelent és megszünteti a tömeges és öncélú adatigénylések benyújtását kiváltó vélt vagy valós konfliktust, amely erre –az egyébként joggal vitatható–joggyakorlási/érdekérvényesítési módra sarkallja az adatigénylőt.

A másik jogszerű megoldás lehet az is, ha a beérkezett adatigénylések által átfogott tevékenységi/feladatellátási területen olyan munkaszervezési, információtechnológiai változtatásokat hajtanak végre, amelyek az adatigényléssel érintett közfeladatok ellátására vonatkozó információk gyors, hatékony és költségkímélő teljesítését teszik lehetővé, illetve felkészítik a nyilvántartási rendszereiket arra, hogy az internetes oldalukon, proaktív módon, elektronikus közzététel útján teljesítsék az adatigényléseket (Infotv. 30. § (2) bekezdése: „ha a kért adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is”, illetve Infotv. 37. § (3) bekezdés, valamint (6)-(8) bekezdések alapján különös közzétételi listát alkotnak, illetve módosítják a már meglévőt).

(naih.hu)

---