MNB: előnyös lenne a magáncsőd bevezetése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Nemzeti Bank stábja szerint a családi csődeljárás bevezetése a pénzügyi stabilitási szempontjairól több előnnyel járhat, de a részletek kidolgozásánál nagyfokú körültekintéssel kell eljárni.

A jegybank a kedden nyilvánosságra hozott féléves Pénzügyi Stabilitási Jelentésében a magáncsőd intézményét úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi állományra nézve átfogó, minden adósságra kiterjedő átstrukturálási programnak tekinthető, amely egyes, fizetőképes adósoknál helyreállíthatja a törlesztési képességet, illetve a menthetetlen adósoknál meggyorsítja a hitelportfólió tisztítását. Előretekintve pedig intézményesített, állandó eszközként kiszámíthatóságot hozhat a pénzügyi rendszerbe, csökkentve az új, eseti jellegű adósmentő programok, moratóriumok elrendelésének szükségességét, hiszen ezen elemek részei a csődeljárásnak.

Bagdy Gábor a KDNP alelnöke az MTV hétfő esti híradójában bejelentette, hogy a kormány már egyeztet a bankszövetséggel a frakció által elkészített törvénytervezetről, amelyről még a nyári szünet előtt dönthet az Országgyűlés, és így januártól léphet életbe.

Az országgyűlési képviselő szerint a törvény értelmében – a meglévő családvédelmi rendszer keretében – egy közvetítő kerülne a lejárt tartozással rendelkező adós, illetve a bank és szolgáltató közé, aki életviteltanácsot adna az adósnak és segítene tárgyalni a bankokkal és hitelezőkkel az adósság átütemezéséről.

Az MNB által idézett elképzelés szerint a csődeljárást kezdeményező adósoknak először a hitelezőkkel való egyezségre kell törekedniük. E szakaszban minden olyan adósságátstrukturálás megtörténhetne, amit a hitelezők támogatnak. Ha azonban nincs egyezség, vagy az egyezségben foglalt törlesztést később az adós mégsem teljesíti, a csődeljárás a több éves tartós törlesztési eljárással folytatódna.

A második szakaszban az adós vagyona, valamint jövedelme alapján egy törlesztési terv készülne, melyet már nem szükséges a hitelezőknek jóváhagyniuk. A törlesztési terv rendelkezne arról, hogy az adós értékesíthető vagyonának eladásából befolyt, illetve rendes jövedelmét hogyan kell a család létfenntartása, lakhatása és az adósságok törlesztése között felosztani. A tartós törlesztési tervben foglaltak sikeres teljesítése után az adós mentesülne a fennmaradó adósságok alól.

A jegybank szakértői anyaga szerint a magáncsődeljárás során segíteni kell a jelzáloghitel törlesztését és ezen keresztül az adós lakásának megőrzését, aminek egy lehetséges módja, – amerikai példa alapján – ha a tartós törlesztési eljárásban az adós jövedelméből – a létfenntartási és rezsiköltségek után – priorizált adósságként elsősorban a jelzáloghitel törlesztése történik meg, a fedezetlen adósságokat pedig csak akkor és olyan mértékben kellene törleszteni, ahogy ezt az adós jövedelme engedi. Az MNB szerint célszerű lehet, ha a törvény valamilyen átstrukturálási vonást is tartalmaz.

Az egyik ilyen javaslat szerint elő lehetne írni a 100 százalék feletti hitel-fedezet arányú kölcsönök – azaz az olyan hitelek, amelyeknél a fennmaradó törlesztési kötelezettség meghaladja a fedezetként szolgáló ingatlan értékét – kettévágását fedezett és fedezetlen részre. Ez azt eredményezné, hogy a fedezett jelzáloghitel – amelyet mindenképp fizetni kell a lakás megtartásához – tőketartozása és ezáltal törlesztőrészlete csökkenne, míg az ingatlan értékét meghaladó részre a fedezetlen hitelek megengedőbb szabályai vonatkoznának.

Az ilyen jelzáloghitelek kettévágása a csődeljárásban jobban védené a jelzálogjogot, mint az úgy nevezett elsétálás joga, miszerint az adós gyakorlatilag kiléphet a jelzáloghitel-szerződésből, ha visszaadja a fedezetül szolgáló ingatlant a hitelezőnek.

Az MNB másik javaslat szerint a családi csődeljárás szabályai azt is megkövetelhetik, hogy a jelzáloghitelező a tartós törlesztési eljárás időtartamára csökkentett, de érdemi törlesztőrészletet állítson be. Mivel a fent leírtak szerint a tartós törlesztési eljárás néhány éves időszakának végeztével a tiszta lap elérhető – azaz az egyéb, fedezetlen adósságok elengedésre kerülnek – így ekkorra az adós jelzáloghitel-törlesztésre rendelkezésre álló jövedelme is nőhet, azaz az ideiglenes könnyítés fenntartható segítséget jelenthet.

A jegybank hangsúlyozza: ha egy adós az előbbi segítségekkel sem képes jelzáloghitelét törleszteni, akkor a jelzálogjog érvényesítésének a családi csődeljárás alatt is meg kell történnie. A lakások elvesztésének terhét azonban a – jelenleg alacsony hatékonysággal működő – önkormányzati szociális bérlakás-rendszer fejlesztése, mobilizálása révén mérsékelni lehetne – véli az MNB.

(Forrás: MTI)

---