MNB: önkéntes szerződésmódosítással százezreket spórolhatnak a volt árfolyamgátasok
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az elszámolás és a forintosítás az árfolyamgátas ügyfelek tartozását és kamatszintjét is csökkentette, ugyanakkor az eredeti árfolyamgátas szerződési periódust követően – törvényi rendelkezések szerint – akár 15 százalékkal is emelkedhetnek a törlesztőrészletek. Az MNB ezért közleményben hívja fel a (volt) árfolyamgátas jelzáloghiteles fogyasztók figyelmét arra, hogy magasabb törlesztőrészlet önkéntes vállalásával jelentős későbbi terhektől mentesülhetnek.
Az árfolyamgát törvény szabályai alapján az árfolyamgátba belépett fogyasztóknak a belépést követő 60. hónap végét követően meg kell kezdeniük a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozás fizetését, amely a törlesztőrészletek – törvény szerint szabályozott – növekedését vonja magával. Az elszámolás és forintosítás hatására az árfolyamgátas szerződéseknél is összességében csökkent a fennálló tartozás, továbbá a kamatmérték a tisztességes kamatszintre csökkent.
Ugyanakkor a forintosítás velejárója, hogy a döntően svájci frank alapú jelzáloghitel szerződések esetében a tartozások 256,47 forint/svájci frank árfolyamon történt forintosítása a törlesztőrészletek természetszerű emelkedésével járt volna a 180 forintos svájci frank árfolyamhoz képest. Ezért az árfolyamgátas szerződések védelme érdekében a forintosítási törvény továbbra is fenntartotta a törlesztőrészletekre vonatkozó korlátot, azaz a törlesztőrészletek mértéke nem haladhatja meg – az árfolyamgát kezdetétől számított 60 hónapig – a 2015. januárban fizetett, 180 forintos svájci frank árfolyamon számított törlesztőrészlet mértékét.
A törlesztési korlátra tekintettel, az eredeti árfolyamgátas és a forintosításkori rögzített árfolyam különbségéből eredően törlesztési különbözet keletkezik, amelyet a pénzügyi intézmények (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások) nyilvántartanak. Az így keletkező különbözetek a nem esedékes követelésrészekkel megegyező módon kamatoznak. A havi törlesztés mértékét az árfolyamgát lejártát követően az érintett pénzügyi intézmények a jogszabály alapján legföljebb 15 százalékkal növelhetik majd meg. Ha szükséges, ennek betartására a törlesztési futamidőt meg is növelhetik az adós (vagy legfiatalabb adóstársa) 75. életévének betöltéséig.
[htmlbox Kié_a_pénzem?]
Minél hosszabb viszont a futamidő, az adósnak összességében annál nagyobb összeget kellene fizetnie kamatként ugyanazon hitel kapcsán – hívja fel a figyelmet az MNB.
A magasabb törlesztőrészlet vállalása a havi törlesztés átmeneti növekedésével, illetve esetlegesen szerződésmódosítási díj megfizetésével jár (törvény adta kedvezmény viszont, hogy a módosítást nem kell közjegyzői okiratba foglalni, tehát ennek nincs költsége). Cserébe azonban az árfolyamgát 60. hónapja után az adósok elkerülhetik a törlesztőrészletek jelentősebb emelkedését, továbbá a futamidő kitolódásának kockázatát. Terheiket tovább enyhíti, hogy a forintosítás óta eltelt időszakban – a jegybank kamatcsökkentési lépéseinek is köszönhetően – a fair banki törvény előírása alapján mérséklődhettek meglévő jelzáloghitelszerződéseik kamatai, s így törlesztésük is.
Az MNB részletes tájékoztatót tett közzé, amelyen keresztül tájékozódhatnak az érintett (volt) árfolyamgátas fogyasztók a magasabb törlesztőrészlet vállalásának, illetve a hitel előtörlesztésének lehetőségéről.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank közleménye
