Módosít a zálogjogi szabályokon az új Ptk.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bizalmi elemet magában hordozó biztosítékok csaknem teljes tilalmát mondja ki az új polgári törvénykönyv (Ptk.), így megszűnnek a biztosítéki céllal kötött opciós, engedményezési vagy adásvételi szerződések – mondta Bodzási Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági Jogi Intézetének oktatója a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda által szervezett sajtóbeszélgetésen.


Az új Ptk. hatálybalépésétől, jövő év március 15-től nem lehet ilyen szerződéseket kötni, viszont ma még eldöntetlen, hogy mi lesz a már létező szerződések sorsa. A jövőben csak a kézizálogjog – ilyen a zálogházé – és a jelzálogjog létezik majd – tette hozzá az előadó.

Zálogjogot – akár ingatlanra, akár ingóságra – zálogszerződés kötésével, és az azt követő bejegyzéssel lehet létrehozni. Az ingatlanon alapított zálogjogot az ingatlan nyilvántartásba kell bejegyezni. Az ingó jelzálogjogok bejegyzésére viszont egy új nyilvántartás jön létre – erről Szalóki Gergely, a rendező iroda banki finanszírozással foglalkozó ügyvédje beszélt a rendezvényen.

Az új intézmény a hitelbiztosítéki nyilvántartás lesz, amely leváltja a jelenleg a közjegyzők által vezetett és működtetett zálogjogi nyilvántartást. Az új hitelbiztosítéki nyilvántartás – a közjegyzőivel szemben – nem lesz közhiteles, nem bizonyítja a benne foglaltak fennállását.

A hitelbiztosítéki nyilvántartás angolszász mintára, internet alapú lesz, amely hatósági, közjegyzői közreműködés nélkül működik majd: a felek maguk gondoskodnak – a világhálón keresztül – a zálogjog bejegyzéséről. Kérdéses, hogy ez a megoldás mennyire lesz hatékony és megbízható a jelenlegi magyar gazdasági, illetve jogi környezetben, és mennyire ad lehetőséget a visszaélésre – vetette fel az előadó.

A jelenlegi zálogjogi nyilvántartással szemben a hitelbiztosítéki nyilvántartás valamennyi ingón, jogon és követelésen alapított zálogjogot tartalmazni fogja, például a lízingszerződéseket is. Így ellenőrizhetővé válik, hogy valakinek az adott vagyontárgyát, jogát, vagy követelését terheli-e zálogjog. A nyilvántartásban a zálogkötelezettek neve szerint lehet majd keresni.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.

2024. május 17.

A mesterséges intelligencia jelenlegi állása és jövőbeli hatásai

Az AI Index világszerte elismert mint az egyik legmegbízhatóbb és legtekintélyesebb forrás, amelyet a mesterséges intelligencia fejlesztésének nyomon követésére alapítottak – a Stanfordi Egyetem Emberközpontú Mesterséges Intelligencia Intézete (HAI) gondozásában 2024. április 15-én megjelent hetedik jelentése a 2023-as adatok és trendek alapján.