Módosít a zálogjogi szabályokon az új Ptk.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bizalmi elemet magában hordozó biztosítékok csaknem teljes tilalmát mondja ki az új polgári törvénykönyv (Ptk.), így megszűnnek a biztosítéki céllal kötött opciós, engedményezési vagy adásvételi szerződések – mondta Bodzási Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági Jogi Intézetének oktatója a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda által szervezett sajtóbeszélgetésen.


Az új Ptk. hatálybalépésétől, jövő év március 15-től nem lehet ilyen szerződéseket kötni, viszont ma még eldöntetlen, hogy mi lesz a már létező szerződések sorsa. A jövőben csak a kézizálogjog – ilyen a zálogházé – és a jelzálogjog létezik majd – tette hozzá az előadó.

Zálogjogot – akár ingatlanra, akár ingóságra – zálogszerződés kötésével, és az azt követő bejegyzéssel lehet létrehozni. Az ingatlanon alapított zálogjogot az ingatlan nyilvántartásba kell bejegyezni. Az ingó jelzálogjogok bejegyzésére viszont egy új nyilvántartás jön létre – erről Szalóki Gergely, a rendező iroda banki finanszírozással foglalkozó ügyvédje beszélt a rendezvényen.

Az új intézmény a hitelbiztosítéki nyilvántartás lesz, amely leváltja a jelenleg a közjegyzők által vezetett és működtetett zálogjogi nyilvántartást. Az új hitelbiztosítéki nyilvántartás – a közjegyzőivel szemben – nem lesz közhiteles, nem bizonyítja a benne foglaltak fennállását.

A hitelbiztosítéki nyilvántartás angolszász mintára, internet alapú lesz, amely hatósági, közjegyzői közreműködés nélkül működik majd: a felek maguk gondoskodnak – a világhálón keresztül – a zálogjog bejegyzéséről. Kérdéses, hogy ez a megoldás mennyire lesz hatékony és megbízható a jelenlegi magyar gazdasági, illetve jogi környezetben, és mennyire ad lehetőséget a visszaélésre – vetette fel az előadó.

A jelenlegi zálogjogi nyilvántartással szemben a hitelbiztosítéki nyilvántartás valamennyi ingón, jogon és követelésen alapított zálogjogot tartalmazni fogja, például a lízingszerződéseket is. Így ellenőrizhetővé válik, hogy valakinek az adott vagyontárgyát, jogát, vagy követelését terheli-e zálogjog. A nyilvántartásban a zálogkötelezettek neve szerint lehet majd keresni.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 16.

Az Európai Unió Bírósága rést ütött az adóeljárási szabályainkon

Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák. Ez ugyanakkor nem csupán a külföldiek áfa-visszatérítésére lehet hatással, de bármely olyan áfa-ügyben is felhasználható, ahol az adóhatóság megtagadta a fellebbezés során benyújtott tények, bizonyítékok értékelését. Az ügy legfontosabb tanulságait a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőivel szedtük össze.

2024. május 16.

Téves korhatárjelölés miatt marasztalta el a TV2-t a Médiatanács

Téves korhatárjelölés miatt marasztalta el a TV2-t a médiatanács: annak ellenére, hogy egy eredeti film vágott verzióját sugározta a TV2, maradtak a műsorszámban olyan erőszakos jelenetek, amelyek magasabb korhatári kategóriába sorolást indokoltak volna a médiaszolgáltató által választottnál. Egyebek között erről is határozott május 14-i ülésén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa.