Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jövőben nemcsak a sportversenyek szervezése és közvetítése, hanem az ezekkel kapcsolatos reklám- és marketingjogok is vagyoni értékű jognak számítanak, és az abból befolyt összeget az állami szerencsejáték-szervező levonhatja a játékadóból – egyebek mellett ezt tartalmazza az a törvényjavaslat, amelyet a parlament gazdasági bizottsága keddi ülésén terjesztett az Országgyűlés elé.
A bizottság önálló indítványként megfogalmazott javaslata kitér arra is, hogy a cégek által a látványsportok támogatására fordított összegnek a társasági adóból történő levonásához előzetes támogatási szándéknyilatkozatot kell adni a támogatni kívánt szervezet részére. Az indoklás szerint ez a sportfejlesztések tervezhetőségét szolgálja.
A törvényjavaslat szövegét közvetlenül a bizottsági ülés előtt kapták kézhez annak tagjai, sőt a szaktárcát képviselő Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára is. Ezért a helyettes államtitkár nem nyilatkozott tárcája nevében a törvényjavaslatról.
Ennek hiányában a javaslatot Bánki Erik (Fidesz) bizottsági elnök ismertette, aki kitért arra is, hogy a sport törvényben módosul a bajnokságokon való indulás – a nevezés – szabályozása. Fő szabály szerint a nevezési jog nem ruházható át, de több kivételt is tartalmaz a törvényjavaslat. Például ha a sportegyesület a bajnokságon való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít és a nevezési jogot erre ruházza át, akkor a társaság már továbbadhatja.
Ügyvédvilág hírlevél |
|---|
|
Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő. Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről. |
A bizottság két törvény részletes vitáját is lefolytatta. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény módosításához Volner János (Jobbik) adott be módosító indítványt, amit a bizottság – kormánypárti többséggel – elvetett.
A közbeszerzési törvényt módosító törvényjavaslathoz beadott ellenzéki módosításoknak is – egy kivétellel – ez lett a sorsuk, viszont támogatta a bizottság Hiszékeny Dezső (MSZP) módosító indítványát. Ennek lényege: az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, ha az ajánlattevőknek nem adta meg határidőre a kiegészítő tájékoztatást, illetve módosította a közbeszerzés dokumentumait.
A bizottság végül ellenzéki képviselők által benyújtott törvényjavaslatok tárgysorozatba vételéről döntött. A hitelintézeti törvényt javasolta módosítani négy független képviselő, Gyurcsány Ferenc, Varju László, Vadai Ágnes és Oláh Lajos. Ők a Quaestor-csőddel kapcsolatban az ott értékpapírt vásárló, illetve névre szóló számlát vezető országgyűlési képviselők, miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok, valamint polgármesterek – a befektetéshez kötődő – adatainak a nyilvánosságra hozatalát javasolták. A gazdasági bizottság – kormánypárti többséggel – nem vette tárgysorozatba a törvényjavaslatot.
(Forrás: MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
