Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A NAIH elnöke levélben kérte az Infotörvény mihamarabbi módosítását a GDPR májusi hatálybalépésére tekintettel, illetve a módosítás azért is sürgős lenne, mert az új új országgyűlés megalakulása májusig is elhúzódhat.
Péterfalvi Attila Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek küldött levelében felhívta a miniszter figyelmét, hogy a GDPR közvetlen alkalmazása Magyarországon is kötelező. A NAIH elnöke idézi a rendeletet, amely előírja, hogy a tagállamoknak teljes függetlenséget élvező hatóságokat kell létrehozniuk.
[multibox]
Péterfalvi Attila kitér a GDPR által előírt szankciókra is. A GDPR az adatkezelés típusa alapján differenciálja a kiszabható bírság összegét, amely a jelenlegi 20 millió forintos maximumhoz képest 20 millió euró, vagy a globális éves árbevétel 4%-a is lehet. Péterfalvi Attila szerint a NAIH-nak kell biztosítania, hogy a bírság minden esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű legyen.
A bírság megfizetésének kikényszerítése a GDPR alapján szintén a NAIH feladata lesz, ezt most a NAV látja el, amely köztartozás módjára hajtja be azt.
A január 1-jével hatzályba lépő Ákr. a NAV-ot általános végrehajtó hatóságként jelöli meg, amely Péterfalvi Attila szerint ellentétes a GDPR rendelkezéseivel. A NAIH elnöke szerint ezeknek a bírságoknak a kiszabása és végrehajtása speciális szakértelmet igényel, ezért azt csak a NAIH végezheti, illetve a GDPR alapján a nemzeti akkreditáló testület által akkreditált szervezet.
Jelenleg a NAIH-nak az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (NAV Vht.) alapján a NAV-ot kell megkeresnie, ha a kötelezett nem fizeti meg a bírság összegét.
Azonban a NAV Vht. szerint az adóhatósághoz behajtási megkereséssel átkerült ügyekben a NAV nem köteles egyeztetni a NAIH-hal, ha a behajtandó összeg mérséklését engedélyezni akarja, illetve a mérséklési kérelmet az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL törvény alapján bírálja el, amely előírja, hogy az adóhatóság kivételes méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti a tartozást.
A NAIH elnöke szerint ez ellentétes a GDPR rendelkezéseivel, hogy a NAIH által kiszabott, esetlegesen a bíróság által is jóváhagyott kötelezettséget, egy a végrehajtási hatalmi ág részét ké pező, a kormánynak alárendelt szervezet a NAIH hozzájárulása nélkül, a jogsértő kérelmére mérsékelheti.
A NAIH elnöke szerint ez egyrészt azért problémás, mert a GDPR-ban biztosított hatáskört ezzel a NAV elvonhatja a NAIH-tól, illetve hatásköri összeütközést eredményez.Péterfalvi Attila az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénybe (Infotv.) épített kivételeket tartja a legjobb megoldásnak a helyzet kezelésére.
Péterfalvi Attila a feltárt visszás helyzet miatt kérte Varga Mihályt, hogy jogszabálymódosítással biztosíták a NAV Vht., az Ákr. Az Infotv. és a GDPR összhangját.
(naih.hu)
[htmlbox gdpr_komm]Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
