Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvények módosításáról dönthet az Országgyűlés, az erről szóló törvényjavaslatot Gulyás Gergely (Fidesz) nyújtotta be.
Az általános indoklás szerint az előterjesztés célja egyrészt, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján külön nevesítse azon magatartási formákat, amelyek nem felelnek meg az elszámolási törvény rendelkezéseinek és a fogyasztókat nagy számban érinthetik, így megalapozzák a felügyelet, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ellenőrzési eljárását. A törvényjavaslat célja emellett, hogy az elszámolás vitatására megfelelő részletszabályok álljanak rendelkezésre.
Az előterjesztő szerint a javasolt szabályok segíteni fogják a fogyasztókat abban, hogy az elszámolással kapcsolatos jogaikat hatékonyabban érvényesíthessék. A törvényjavaslat emellett hatékonyabbá teszi a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) eljárását és a bíróság eljárását is, mivel pontosítja, valamint kiegészíti az eljárási szabályokat, elkerülve ezáltal a gyakorlatban kialakuló értelmezési nehézségeket.
A törvényjavaslat kiegészíti az elszámolási törvényt annak érdekében, hogy rendezze azt a helyzetet, mikor olyan pénzügyi intézmény köteles az elszámolásra, amelynek valami miatt nem áll rendelkezésére elegendő adat az elszámolás elvégzéséhez. A szabályozás ezeket a pénzügyi intézményeket a szükséges adatok hiánya esetén – az adott fogyasztói kölcsönszerződés vonatkozásában – a jegybank által jóváhagyott egyedi módszertan alkalmazására jogosítaná fel.
|
Új értesítő szolgáltatás az Ügyvédvilág portálon
Díjmentes értesítő rendszerünk |
 |
Annak érdekében, hogy az intézmények ne élhessenek vissza az egyedi módszertan alkalmazásában rejlő lehetőséggel, a törvényjavaslat felhatalmazná az MNB-t, hogy fogyasztóvédelmi eljárás keretében vizsgálja a becslési módszertan alkalmazási feltételeinek meglétét.
Az elszámolási törvényt azért is módosítanák, hogy ne alakuljon ki értelmezési bizonytalanság akkor, ha ugyanazt az elszámolást többen vitatják. Nem zárható ki ugyanis, hogy a polgári jog szabályai szerint az elszámolás vitatására többen jogosultak, így az adóstárs és egyebek mellett az olyan kezes, aki a nem teljesítő adós helyett helyt állt – olvasható az indoklásban. Ha a másolatra jogosult az elszámolást vitatja, például a kezes, a pénzügyi intézmény, a PBT és a bíróság előtti eljárás során a másolatra jogosult tekintetében is a fogyasztóra vonatkozó szabályokat kellene alkalmazni.
Az elszámolási törvény már most is rögzíti, hogy a felügyelet vizsgálja, hogy a pénzügyi intézmények a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően jártak-e el; ez az ellenőrzési eljárás hivatalból megindítható. A törvényjavaslat az elszámolási törvény hatálybalépését követő gyakorlati tapasztalatok alapján külön is nevesít néhány olyan magatartási formát, amely az ellenőrzési eljárás alapjául szolgálhat. Ilyen magatartás különösen a pénzügyi intézmény által a fogyasztók nagy számát érintően folytatott olyan gyakorlat, amely – a kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés fogyasztói jellegének el nem ismerésével, azok eltérő minősítésével, vagy ilyen jellegére vonatkozó megváltozott álláspontjának kinyilvánításával – az elszámolási kötelezettség teljesítésének elhárítására, illetve az elszámolás iránti igények benyújtásának megakadályozására irányul.
A személyiség és a média a polgári és a büntetőjogban |
|---|
|
Számos izgalmas, elgondolkodtató, különböző nézőpontot felvillantó tanulmány szerepel a kötetben, mely felöleli a téma polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásait, bemutatva az ide vágó hazai bírói gyakorlatot is. |
Módosulna a megakasztott végrehajtási eljárások folytatásának lehetséges időpontja is, mivel folyamatban van a családi csődvédelem szabályozásának előkészítése, és ez a szabályozás várhatóan azt a személyi kört érinti, akiket az elszámolási törvény erre vonatkozó szakaszai is érintenek, így indokolt, hogy a családi csődvédelem szabályainak elfogadása és hatályba lépése előtt ezeket a végrehajtási eljárásokat még ne folytatassák.
A javaslat keretében módosítanák az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvényt is. Ez a törvény határozza meg a fogyasztói kölcsönszerződések devizanem-módosulásának folyamatát, az új szerződések elkészítésének és megküldésének részletszabályait, a tisztességes kamatmérték alkalmazását, de nem rendelkezik arról, hogy a rendelkezések fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősülnek. Minderre tekintettel indokolt megerősíteni az MNB felügyeleti fogyasztóvédelmi ellenőrzési hatáskörét – olvasható az indoklásban.
