Módosult az ESG törvény


A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

A gazdatüntetések, a német recesszió és koalíciós súrlódások, illetve általában a közelgő európai parlamenti választások miatti óvatosság ideiglenesen puhított az EU keményvonalas zöldpolitikáján. A hagyományos motorok 2030-tól történő korlátozásában is volt márciusban enyhítés, és az unió területén működő vállalatok ESG kötelezettségei terén is egy, az eredetihez képest finomított verziót küldött az Európai Tanács az Európai Parlamentnek szavazásra.

Ettől még hosszabb távon az ESG a következő évek egyik legátfogóbb kötelezettségi rendszerével „ajándékozza” meg az EU vállalatait, így a magyarokat is.

A cél nemes. Ösztönözni, hogy minél inkább környezetileg fenntartható (E), munkavállalóikról gondoskodó (S), működésük szempontjából pedig etikus (G) cégek legyenek az EU-ban. Olyanok, amelyek ezt nemcsak állítják magukról, de ebben mérhetők és össze is hasonlíthatók egymással és másokkal. Ennek a három elvárásnak egyszerre megfelelni nem könnyű. Komoly szervezeti, anyagi és adminisztrációs terhet jelent. Magyarország ezért úgy döntött, időben elkezdi a hazai cégek felkészítését. Hazánk elsőként kezdi meg a jogharmonizációs munkát, az ESG kötelezettségek átültetését. Büntetésmentes próbaidőt biztosít a magyar cégeknek, hogy ismerkedjenek a rendszerrel, visszajelzést adhassanak annak működéséről. A magyar ESG modell kereteit a 2023. évi CVIII. kerettörvényben fektette le az országgyűlés az ellenzéki és kormánypártok egyetértése mellett.

A cél nemes. Ösztönözni, hogy minél inkább környezetileg fenntartható (E), munkavállalóikról gondoskodó (S), működésük szempontjából pedig etikus (G) cégek legyenek az EU-ban. Olyanok, amelyek ezt nemcsak állítják magukról, de ebben mérhetők és össze is hasonlíthatók egymással és másokkal. Ennek a három elvárásnak egyszerre megfelelni nem könnyű. Komoly szervezeti, anyagi és adminisztrációs terhet jelent. Magyarország ezért úgy döntött, időben elkezdi a hazai cégek felkészítését. Hazánk elsőként kezdi meg a jogharmonizációs munkát, az ESG kötelezettségek átültetését. Büntetésmentes próbaidőt biztosít a magyar cégeknek, hogy ismerkedjenek a rendszerrel, visszajelzést adhassanak annak működéséről. A magyar ESG modell kereteit a 2023. évi CVIII. kerettörvényben fektette le az országgyűlés az ellenzéki és kormánypártok egyetértése mellett.

A jogszabályt azért (is) nevezhetjük kerettörvénynek, mert keretezi azt a sokrétű elvárást, amivel az ESG-érintett vállalatok szembenéznek, és egy rendszerszintű megoldást dolgoz ki a kihívások kezelésére.

Az ESG-vel egy vállalat ugyanis ma többek között találkozhat akkor, ha forráshoz akar jutni (pl. hitelt akar felvenni, kötvényt akar kibocsátani, tőzsdére akar lépni), vagy méretéből fakadóan vonatkoznak (majd) rá az uniós ESG kötelezettségek (pl. CSRD, CSDDD), vagy beszállítója, üzleti partnere egy olyan nagyvállalatnak, amelyre vonatkoznak az említett EU-s direktívák.

A magyar modell szerint az ESG-feladatok ellátásában tanácsadók segíthetik majd a cégeket, az elkészült jelentések megbízhatóságát tanúsítók igazolják, a tanúsított jelentések alapján pedig minősítők rangsorolják majd a cégeket, ha azoknak a nemzetközi üzleti tevékenységük miatt szükségük lenne ESG minősítésre. ESG tanácsadókból lesz várhatóan a legtöbb, ahol az egyéni vállalkozótól a nemzetközi tanácsadócégekig terjed majd a piac. Összetettebb pénzügyi, jogi, üzleti döntéseikhez hasonlóan, a legnagyobb vállalatok feladataik elvégzéséhez az ESG terén is vélhetően a nagy tanácsadócégek magasabban árazott szolgáltatását veszik majd igénybe, a kisebb ESG tanácsadók valószínűleg a kis és közepes vállalkozásokhoz érnek majd el könnyebben. Hogy milyen szakmai kritériumoknak kell megfelelniük az ESG tanácsadóknak, az úgynevezett ESG Akkreditációs Bizottság dönti majd el, amelyet a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) működtet. Tanúsítókból és minősítőkből minden bizonnyal kevesebb lesz. A minősítői piac szereplői, tehát azok, akik az értéklánc végén majd megállapítják, hogy egy adott vállalat a tanúsított beszámolója alapján hány pontot kaphat a globális ESG rangsorban, olyan szereplők lehetnek, mint a Sustainanalytics, az MSCI, a FTSE, a Fitch Ratings vagy a Bloomberg.

 Hirdetés 

A Wolters Kluwer Hungary kiadásában félévente megjelenő ESG Online szakfolyóirat gyakorlati módszereket és eszközöket kínál a fenntartható és felelős üzleti gyakorlatok kialakításában és megvalósításában. Rendelje meg Ön is! 

A cégektől sokan, sok helyről várhatják majd el, adjanak számot ESG teljesítményükről. A magyar ESG törvény egyik fő célja ezért, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kell kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

Sőt, a távlati elképzelés az, hogy a kitöltés félautomata lesz, vagyis – mondjuk a NAV eBEV programhoz hasonlón – a szükséges adatok egy része már eleve be fog töltődni az elektronikus beszámoló elkészítésekor.

Az ESG törvény múlt heti módosítása a beszámoló alapját jelentő kérdések egységesítése felé mozdult el. Lefektette, hogy a magyar vállalkozásoknak csak akkor tehet majd fel valaki a már ismert kérdőívben foglaltaktól eltérő kérdést, ha azt a Nemzeti ESG Tanács jóváhagyta az adatkérő számára. Az adminisztrációs terheket hivatott mérsékelni a módosításnak az a passzusa is, amely lehetővé teszi, hogy egy nagyvállalatnak ne kelljen az összes érintett leányvállalatára vonatkozóan ESG beszámolót készíteni, ezt a kötelezettségét egy konszolidált riporttal is kiválthatja, amennyiben abban a leányvállalatokra vonatkozó információk szerepelnek.

Az ESG kérdőívek elkészítése során üzleti szempontból védendő információkkal kell majd dolgozni, ezért a jogszabálymódosítás előírja, hogy az ESG szoftvereknek és programoknak kiberbiztonsági tanúsítvánnyal kell majd rendelkezniük a vállalatok érzékeny adatainak és érdekeinek biztonságát szavatolandó. Az ESG-köteles cégek beszámolóikat és tanúsítványaikat egy olyan ingyenes, ügyfélkapus platformon keresztül tárolhatják és kezelhetik majd, amely többletszolgáltatásokat nyújthatnak a cégeknek (pl. kalkulátorok, ajánlások, összehasonlítási lehetőségek).

További változás, hogy a törvény tiltja az összefonódást az ESG tanácsadók, tanúsítók és minősítők között.

A módosítás annak akarja elejét venni, hogy például ha egy ESG tanácsadó segít elkészíteni a cég ESG beszámolóját, akkor ugyanennek a tanácsadónak az érdekköréhez tartozó szolgáltató vagy szakember ne auditálja az adott ESG beszámolót, vagy annak alapján ne adjon ki minősítést, mert ez nem lenne etikus. Az átláthatóság és hitelesség érdekében a módosítás arra is kitér, hogy az ESG minősítők minden esetben hozzák nyilvánosságra módszertanukat, ami alapján a vállalatok ESG osztályzatát kiállítják, illetve biztosítsanak lehetőséget az egyeztetésre, a panasztételre, és igény esetén adjanak teret az újraértékelésnek. A magyar jogszabály újszerű és hiánypótló módon arra a nemzetközi jelenségre ad választ, hogy a nagy minősítők, miközben hatalmas összeget kérnek az ESG minősítés kiállításáért, gyakran nem kommunikálnak megbízójukkal, nem teszik világossá, mit miért tesznek, hogyan súlyoznak, milyen alapon döntenek. Az ilyen minősítők szívesen hivatkoznak függetlenségükre, de valójában inkorrekt viselkedésükkel teljesen kiszolgáltatottá teszik a hozzájuk forduló vállalatokat.

Az Európai Unió ESG szabályai nem kevés terhet rónak a vállalkozásokra, ezért stratégiai kérdés, hogy a hazai jogharmonizáció mikor és hogyan történik meg. Nem mindegy, hogy a magyar vállalatoknak mennyi idejük lesz felkészülni a változásokra, és hogy milyen lesz az a rendszer, amelyben ESG kötelezettségüket teljesíteni fogják. Úgy látom, hogy talán olyan bakikból is tanulva, mint amilyen anno a GDPR kényszerűen gyors bevezetése volt Magyarországon, az állami és kormányzati szereplők most egy átgondoltabb, vállalkozásbarát, szolgáltató környezet létrehozásán dolgoznak, amely, ha jól sikerül, akár példaként állítható az európai közösség bármely tagállama elé.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Eutanáziáról és a kannabisz termesztéséről, használatáról szóló népszavazás jöhet Szlovéniában

A szlovén alkotmánybíróság kedden elutasította az ellenzéki pártok azon kérelmét, hogy függesszék fel az eutanáziáról (gyógyíthatatlan betegek halálba segítéséről) szóló konzultatív népszavazást, amelyet még két másik témában az uniós választásokkal együtt június 9-én tartanak Szlovéniában. Arról azonban még nem határozott, hogy a kérdések, amelyeket a népszavazás keretében tennének fel az állampolgároknak, összhangban vannak-e az alkotmánnyal.

2024. május 21.

Az EU a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendeletet fogadott el

Az Európai Unió Tanácsa a mesterséges intelligenciáról (MI) fogadott el rendeletet, mely az EU egységes piacán „mind a magán-, mind a közszereplők körében elő kívánja mozdítani a biztonságos és megbízható MI-rendszerek fejlesztését és elterjedését az alapvető állampolgári jogok tiszteletben tartásának szavatolása mellett”.