Módosult az ügyvédekről szóló törvény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A törvény a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, illetve elnöksége kezébe helyezi a döntést az ideiglenesen működésképtelenné vált területi kamara által ellátandó feladatok „szétosztásról”.


Az Országgyűlés ötpárti javaslatra – 161 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett – módosította az ügyvédekről szóló törvényt, hogy rendezze azt a helyzetet, ha a kamara törvényességi felügyeletét gyakorló igazságügyi miniszter keresetet indít, így a területi kamara közfeladatainak ellátása veszélybe kerülhet. Az új szabályok a benyújtók szerint biztosítják e közfeladatok zökkenőmentes ellátását a bírósági döntésig. A Fidesz-frakció korábbi közlése szerint az előterjesztés az öt parlamenti képviselőcsoport mellett az Igazságügyi Minisztérium és a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének támogatását is élvezi.

Az indoklás szerint ebben az átmeneti időszakban – kiindulva a köztestületi autonómia és az önszabályozás alapelvéből – a törvény a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, illetve elnöksége kezébe helyezi a döntést az ideiglenesen működésképtelenné vált területi kamara által ellátandó feladatok „szétosztásról”.

A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Új Közbeszerzési törvény – Új irányelvek

Az előadásokon szó lesz többek között az új bírálati szempontokról, a szerződésmódosításokról, a kizáró okokról, összeférhetetlenségről, az üzleti titokról, valamint az igazolásmódról is.

Időpont: 2015. november 3.

Részletes program és jelentkezés >>

A szavazás előtt az Országgyűlésben az MSZP-s Bárándy Gergely az ötpárti előterjesztést ismertetve felidézte, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara tisztújítását a bíróság megsemmisítette, a jogerős döntésig ex lex állapot van, s nem tudni, ki jogosult a hatáskörök gyakorlására. Kérdéses az azóta hozott határozatok sorsa, a napi ügyek – például az ügyvédek felvétele, fegyelmik lefolytatása, pénzügyek – nem várhatnak egy több hónap múlva megválasztandó legitim tisztségviselői karra.

Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár értékelése szerint a javaslat a kialakult helyzet rendezése az igazságszolgáltatás érdeke és megőrzi a köztestület autonómiáját. A hatályos jog nem ad egyértelmű eligazítást, így a tárca támogatja a törvénymódosítást – jelentette ki.

Vejkey Imre (KDNP) a vitában azt hangoztatta: az ügyvédi kamara feladatellátása kiemelkedő társadalmi és igazságszolgáltatási érdek és szükséges egy olyan eljárásrend, ami az átmeneti időszak alatt is biztosítja a zökkenőmentes működést, mindemellett pedig nem csorbítja a 140 éves autonómiát.

Lukács László György (Jobbik) üdvözölte, hogy a pártok a szakmai kérdésben a politikai szempontokat félretéve egyet tudtak érteni, értékelése szerint az átmeneti helyzetre helyes eljárásrend készült.

Völner Pál (Fidesz) az előterjesztői zárszóban azt emelte ki, hogy a jogszabály-módosítás jó választ ad a szervezet napi problémáinak megoldására a kamarai választásoklezárultáig. Megköszönte a pártoknak, hogy szakmai szinten kezelték a kérdést.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.